Ezúttal a magyar olimpiai szerepléseket vesszük górcső alá.

Magyarország lényegében a kezdetektől fogva olimpiai nagyhatalomnak számít, melyet számos statisztika is bizonyít. Már az 1894-ben, Párizsban megalakuló Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tizenhat alapító tagja között is találunk magyar nevet; dr. Kemény Ferenc sportszervező, pedagógusét, aki Pierre de Coubertin báró egyik legnagyobb támogatója volt az újkori olimpiai játékok felélesztésének mozgalmában, később pedig a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) alapító titkára lett. Magyarország már a legelső, 1896-os athéni olimpián hét fővel szerepelt a játékokon, melyről két arannyal (mindkettő Hajós Alfréd elsősége volt 100 m, illetve 1200 m gyorsúszásban), egy ezüsttel (Dáni Nándor 800 m síkfutásban) és három bronzéremmel (Szokolyi Alajos 100 m síkfutás, Kellner Gyula maraton, illetve Tapavicza Momcsilló tenisz) tértek haza a résztvevők. S ha már maraton és magyar bronzérem; Kellner Gyula eredetileg a negyedik helyen ért csak célba, de az előtte befutó görög versenyzőt végül diszkvalifikálták, mivel a táv egy részét kocsin tette meg (ez a csalás 1904-ben egy amerikai futóval is megismétlődött). Egyébként máig ez az egyetlen magyar olimpiai érem maraton futásban, igaz, ő érem helyett egy aranyórát kapott a görög királytól utólag.

A 2016-os riói olimpia eredményeit nem számolva, az elmúlt 120 esztendőben éremszám tekintetében a magyar a nyolcadik legsikeresebb nemzet: hazánk az eddig megrendezett nyári olimpiai játékokon 476 érmet szerzett. Aranyérmek tekintetében szintén a nyolcadik helyen állunk: a 167 első helyezést 294 sportolónk hozta össze. De az olimpiai aranyérmeknek a lakossághoz viszonyított aránya még ennél is kirívóbb, mert Finnország (101 aranyérem – 5.407.040 fő) mögött a másodikak vagyunk (167 aranyérem – 9.962.000 fő). Legtöbb elsőségünk a víváshoz, az úszáshoz, a kajak-kenuhoz és a birkózáshoz kötődik. Legsikeresebb olimpiánk pedig az 1952-es helsinki játékok voltak, ahol a 16 aranyérem mellett 10 ezüstöt és 16 bronzérmet hoztak el a magyar olimpikonok; végül az előkelő harmadik helyen végeztünk az összesített éremtáblázaton. Legeredményesebb olimpiai bajnokaink szintén a vívók közül kerültek ki, ráadásul mind kardozók voltak: Gerevich Aladár (7 arany, 1 ezüst, 2 bronz – ezzel a világon is ő a legsikeresebb vívó), Kovács Pál (6 arany, 1 bronz) és Kárpáti Rudolf (6 aranyérem). Magyarország olimpiai aranyainak egyötödét a vívók szállították.

Szilágyi Áron újabb olimpiai aranyérme előtt egyébként legutoljára éppen Kárpáti Rudolf volt az, akinek a magyarok közül utoljára sikerült az olimpiai bajnoki címvédés kardban 1956-ban és 1960-ban. De Áron ezzel a bravúrral egyébként is egy igen illusztris társaságba lépett: ma mindössze öt kardozó létezik, akik képesek voltak erre. Legutoljára a francia Jean-Francois Lamournak sikerült (1984, 1988), előtte a szovjet Viktor Krovopuszkovnak (1976, 1980), illetve Kárpáti Rudolf és Fuchs Jenő (1908, 1912) volt még sikeres egyéniben két egymást követő olimpián. Ebből is látszik, hogy a kard az a fegyvernem, mely gyorsasága miatt a legkiszámíthatatlanabb. Ráadásul Áron vállát a „zászlóvivők átka” is nyomta; 1948-ban a győztes kalapácsvető Németh Imre volt az utolsó, akinek sikerült az olimpiai arany azt követően, hogy a nyitóünnepségen ő vitte a magyar csapat zászlaját. Már az azt követő 1952-es helsinki olimpián Németh is csak bronzérmet tudott szerezni (akkor is ő vitte a zászlót). Azóta olyan klasszisok véreztek el az „átok” alatt, mint Biros Péter vízilabdázó, Kammerer Zoltán, Kőbán Rita (kajakozók), vagy Szabó Bence (vívó). Mindezek tükrében Áron most hatalmas tettet hajtott végre.

Magyarország első női olimpiai bajnoka szintén egy vívó volt, a tőröző Elek Ilona, aki az 1936-os berlini olimpián győzedelmeskedett. A sors furcsa fintora, hogy Hitler berlini propagandaolimpiáján a női tőr aranyért két zsidó származású sportolónő vívott, ugyanis Elek Ilona mellett a németek kiválósága, Helene Mayer is az volt. Ilonával az olimpia előtt még senki nem számolt; ő véletlenül lett minden idők legeredményesebb vívónője, aki eredetileg zongoraművésznek készült, s a Zeneakadémia mellett csak hobbiból vívott. Elek Ilona három olimpián állt pástra; a berlini olimpia után következő két játékok kimaradtak, így 1948-ban, immár 41 évesen, 12 év kihagyás után újra megvédte címét, s végül harmadik olimpiáján, 1952-ben is csak egy azóta is vitatott bírói döntés fosztotta meg harmadik egyéni aranyérmétől. A magyar olimpiai sporttörténet második női olimpiai bajnoka csak négy nappal maradt „le” Elek Ilonától, Csák Ibolya ugyanis szintén az 1936-os berlini olimpián ért a dobogó legmagasabb fokára magasugrásban. Ibolya a berlini olimpia előtt három évvel kezdett csak atletizálni. A válogatóversenyen – melyet egy labdarúgó-mérkőzés szünetében rendeztek – csak négy cm-rel maradt el a világcsúcstól. Olimpiai aranyérméért itthon ötven pengővel és egy intarziás asztallal jutalmazták.

A magyar olimpikonok közül eddig a legfiatalabb olimpiai bajnok Egerszegi Krisztina volt, aki első aranyérmét 14 évesen szerezte 1988-ban Szöulban (’Egér’ ötszörös olimpiai bajnokként egyike a modern olimpiák legsikeresebb magyar sportolóinak), míg a legidősebb bajnok a kardozó Gerevich Aladár, aki 50 éves korában szerezte utolsó aranyérmét 1960-ban Rómában a kardcsapat tagjaként. Gerevich Aladár sportkarrierje során hat olimpián indult el, ezzel mostanáig szintén rekorder volt, ezt most két olimpikonunk is beérte, a tőröző Mohamed Aida és a szörfös Gádorfalvi Áron, akik szintén zsinórban a hatodik olimpiájukon szerepelnek. Ezzel Mohamed Aida a legtöbb olimpiai szerepléssel büszkélkedő női sportolónk lett (Rejtő Ildikó tőröző rekordját döntötte meg, aki öt olimpián állt pástra, melyek során összesen hét olimpiai érmet nyert). Igazi olimpiai bajnoki családokkal is büszkélkedhet a magyar sport. Eddig háromszor fordult elő, hogy bajnoknak aranyérmes lett a gyermeke is: a kalapácsvető Németh Imre (1948) fia, Miklós gerelyhajításban (1976), a vízilabdázó Homonnai Márton (1936) leánya, Szőke Kató úszásban (1952), a szintén vízilabdázó Szívós István (1952, 1956) fia, István (1976) győzött. De utóbbi család Márton nevű tagja – aki ott van Rióban a vízipólósokkal – unokaként még szintén aranyérmes lehet.

Magyarország sportnagyhatalom – állapította meg Nagy Imre miniszterelnök 1953-ban, miután az egy évvel korábban olimpiai bajnokká is lett Aranycsapat 6-3-ra verte az angolokat Londonban. Mi pedig reméljük, hogy ez a csodás menetelés idén is folytatódik.

Etédi Alexa

• magyarok olimpia

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!