2. Kulcsszó keresés

Kulcsszó keresés /


Az érzelmileg éretlen személyek mélységes szenvedést okoznak másoknak

Az érzelmileg éretlen szülők szeretete olyan, mint fényképen csodálni a hegyeket - írja Lindsay C.Gibson: Szülősebek című könyvében. Akiknek hasonló élményekben volt részük a családi fészekben, azok pontosan tudják, miről beszél a könyv szerzője. Tudják, milyen érzés magányosnak lenni, megszégyenülni és folyvást abban reménykedni, hogy ha végre sikerül szüleink kedvére változnunk, akkor végre úgy fognak szeretni bennünket, ahogy arra mindig is vágytunk. Akik szeretnék továbbra is homokba dugni a fejüket, azok messzire kerüljék ezt a kötetet. Akik viszont, szeretnék megtudni, hogyan is gyógyíthatják be az érzelmileg éretlen szüleik (és más emberek) által okozott sebeiket, a könyvben választ találhatnak a kérdéseikre.

olvass tovább

El kell engedned, időnk lejárt

Magadhoz ölelsz, mintha egy boksz zsákot ölelnék. Megpihenek rajtad, de nincs megnyugvásom, az arcomat már nem érintem hozzád, feszítem a testemet, a lelkem is távol marad. Nincs bosszúvágy bennem, fehér zászlóval jöttem. Vajon hányszor emeltem már fel azt a zászlót, kifulladva, lihegve, belefáradva a hadakozásba? Nem akartad észrevenni, láthatatlan voltam, egy csöndes, lábujjhegyen járó, magányos, átkelni képtelen lélek a házadban.

olvass tovább

Meddig kell gyászolni egy szerelmet?

Egy kapcsolat megszakadása is gyász, veszteség, és ugyanúgy végig kell vánszorognunk a lelki feldolgozás fázisain. A ránk szakadó magány jobban sajog, mint a fizikai érintés hiánya. Önostorozó lélekéheztetésbe kezdünk, ami szomorú, magányos cselekedet, és ha túl sokáig végezzük, életstílussá válhat, zsémbes, irigy, besavanyodott, rosszmájú embert formálva belőlünk. Pedig aki elment, nem vitte magával a napot. Nem kell a tükröket letakarni, és nem kell megállítani az órát az ő kedvéért. Számunkra nem állt meg az idő.

olvass tovább

Melletted magányosan

A csend körbe vesz, szinte érzem a nyakamon a szorítását, fullasztó hatalmát. Valaki felelete megment ettől az árnytól? Vagy magam keltettem életre ezt a lélekölő magányt, és én is ölhetem meg? Az én kerítésem fala túl magas, hogy ide ember sem téved, hogy megpróbálja megmászni?

olvass tovább

4 dolog, ami azt bizonyítja, hogy az egyedül eltöltött idő igenis fontos, élvezetes és hasznos

  • 2021. szeptember 13.

Sokszor úgy gondoljuk, hogy az egyedüllét nehéz és magányos időszak. Azonban érdemes néha egy kicsit más szemmel nézni ezt és azokra a dolgokra helyezni a fókuszt, amelyek hozzájárulnak a belső fejlődésünkhöz. Bizonyított tény ugyanis, hogy az egyedül eltöltött idő igenis fontos minden ember számára a későbbi boldogságának érdekében.

olvass tovább

A boldogság kulcsa a barátainkban rejlik?

A boldogságunknak nagyon sok összetevője van, de kétségtelen, hogy az egyik legfontosabb, hogy kiket engedünk be az életünkbe, kikkel osztjuk meg a napjainkat, gondolatainkat, érzéseinket. Nagyon kevesen igénylik, és még kevesebben képesek arra, hogy magányosan éljék életüket, így nagyon figyelnünk kell arra, hogy milyen minőségű kapcsolatokkal vesszük körül magunkat.

olvass tovább

Egyedüllét - ha nincs körülötted senki

  • 2021. július 22.

Manapság mind ismerjük a modern kori magányt. Azt az érzést, ami akkor is körülölel minket, amikor körbe vagyunk véve emberekkel. Egy elmagányosodott társadalom tagjaiként éljük napjainkat, és olykor kegyetlenül őszintén szembe kell néznünk önmagunkkal, hogy megértsük, miért is vagyunk egyedül.

olvass tovább

18 igazság, amire emlékezz, ha haladni akarsz az életeddel

  • 2021. április 25.

Azt látod, hogy körülötted mindenki szerelmesen néz a párjára, te pedig már évek óta magányosan hajtod álomra a fejed, vagy folyton félig kapcsolatokban szenvedsz? Úgy gondolod, hogy rajtad kívül már mindenki elérte a céljait? Azt hiszed, ez mindig így lesz, de hidd el, változhatnak a dolgok! Van pár dolog, amit nem árt észben tartanod, amikor magad alatt vagy. Némelyikük fájó igazság, de ha ezeket elfogadod, akkor nagyban megkönnyítheted az életed. 

olvass tovább

Közrezárt szívek harca

Építünk egy világot magunk köré. Falaiba keserűségünk önt cementet, és megszilárdul a lelkünk, mire végzünk a bástyánkkal, hogy utána egyedüli uralkodóként üljünk magányunk trónusán, látogatók nélkül. Mindannyian ilyen magányos trón örökösei vagyunk.

olvass tovább