Az elengedés művészete
Szerintem mindannyian ismerjük azt a sűrűn emlegetett frázist, miszerint csak “engedd el és egyből sikerülni fog”. Mit jelent elengedni egy vágyat, amit túlságosan is elkezdtünk akarni?
olvass továbbSzerintem mindannyian ismerjük azt a sűrűn emlegetett frázist, miszerint csak “engedd el és egyből sikerülni fog”. Mit jelent elengedni egy vágyat, amit túlságosan is elkezdtünk akarni?
olvass továbbNéha megpróbáljuk ügyesen galoppozva kikerülni az akadályokat, mert túl nehéznek gondoljuk őket. De sajnos az élet nem egy habos torta, még ha néha annak is tűnik, és szembe kell néznünk a nehézségekkel, annak érdekében, hogy értékelni tudjuk a boldog perceket.
olvass továbbTudtam, hogy eljön a nap. Sóváran és bizakodva vártam a pillanatot, amikor már nem érdekelsz. Amikor már nem cirkulálsz a gondolataimban, nem ül az emléked a mellkasomra, és nem szorítod össze a szívem. Mindent elvettél tőlem, egészen csontig lecsupaszítottál, miattad kapkodtam levegőért éjjelente, és te raboltad el a díszeimet, a színeimet egy időre, miattad lettem rémült tekintetű, örökké gyanakvó, szürke szorongó, önbecsülést vesztett, sérült túlélő.
olvass továbbMinden egyes csillagjegynek vannak elakadásai és olyan dolgai, amivel képtelen szembenézni. Ez ugyan egyénenként változó lehet, ugyanakkor mégis van közös metszéspont az adott jegyek falaiban. Most azt néztük meg, hogy vajon mi gátolja őket a múlton való továbblépésben.
olvass továbbOlykor a megbocsátás önmagad végső elárulásának tűnik. Nem akarod feladni a harcot az igazságért azok után, ami veled történt. A harag erősen benned van még és nehezen szabadulsz ettől az érzéstől. De van itt valami, amit nem szabad elfelejteni.
olvass továbbPersze, tudom, ő az, akit mindig is kerestél. Akinek az összes titkod elmondanád, akivel hajnali háromig szövögetheted a világmegváltó terveid a takaró alatt. Ő az, akivel minden olyan mesés lenne, ha végre melletted tenné le a voksát.
olvass továbbMiért szeretnénk folyton olyan dolgokon változtatni, amikre már nincs lehetőség? El kell fogadni, hogy a múlt az múlt, aminek már régen vége, és sajnos a hibákon és a kudarcokon rágódni senkinek sem jó. Vissza kell tartani a rossz érzéseket, és csak a szép emlékeken nosztalgiázni, különben a jelenünk kárára válhat. Íme, néhány indok, ami miatt mindenkinek érdemes lenne elengednie a fájó emlékeket.
olvass továbbMeglehetősen jól ismerem az agyalás és a kattogás ötven árnyalatát. Valahogy egész életemben végigkísért az az érzés, hogy mindig mindent a lehető legtöbb irányból közelítsek meg. Sok időt és energiát pazaroltam el erre, mígnem egy nap rájöttem, hogy egyszerűen csak szarok bele.
olvass továbbAz erős nő nem olyan, mint a hétköznapi nő. Teljesen más meccset játszik. Keményebb. Bölcsebb. Sokkal inkább ragaszkodik az alapelveihez. Nem hagyja, hogy semmibe vegyék őt, főleg azok a férfiak, akik megpróbálják kihasználni, és összezavarni őt.
olvass továbbManapság az elengedés instant világát éljük, azonban azt tudni kell róla, hogy ez nem több egy hamis mantránál. A múltat nem lehet csak úgy elengedni. Attól függően ki milyen nehézésgekkel nézett szembe a mútban, kell dolgozni rajta és önmagunkon akár külső segítség bevonásával.
olvass továbbA beismerés és a belátás fájó, de vannak elkerülhetetlen döntések az életben, amiket meg kell hoznunk. Csak és kizárólag azt remélve, hogy később majd megjutalmaz minket az élet. Vagy csak mert egyszerűen így helyes.
olvass továbbElválaszthatatlan. – Talán klisésen hangzik ez a szó, hiszen elvileg olyan nincs, hogy elválaszthatatlan. Mindig azt mondjuk, hogy egyszer úgy is mindennek vége, legyen szó pár vagy pedig baráti kapcsolatról.
olvass továbbVajon a kiegyensúlyozott, boldog élet, tényleg csak választás kérdése? Mégis hogyan lehet fenntarthatóvá tenni a harmóniát az életünkben? Mit lehet kezdeni azzal a sok belső ellentmondással, küzdelemmel a lelkünkben? Hogyan tanulhatjuk meg uralni az életünket, de legfőképpen a félelmeinket, hogy azok ne telepedjenek rá mázsás súlyként a hétköznapjainkra? Talán tényleg minden csak belső nézőpont és hozzáállás kérdése, elfogadásé. Na és persze sok gyakorlásé.
olvass továbbEgész életemben a hideg kirázott a megbocsátást körülvevő kliséktől. Annak ellenére is, hogy pontosan tudom a megbocsátás egyenlő a béke érzésével. Hogy miért? Mert feloldoz.
olvass továbbAz exeket elfelejtik, ugye? Vagy húzzuk, vonszoljuk szuszogva, fújtatva a szellemét az új kapcsolat szép, frissen festett falai közé? Bezárult egy ajtó, kinyílt egy másik. Odabent napfényes, madárcsicsergős, reggeli frissesség van, egy új nap, új fejezet kezdete, mégsem kezdünk új életet a lerombolt, majd újépített ragyogó tisztaságban.
olvass továbbAmíg nem hiszed el, hogy szerethetnek, addig szerethet Téged bárki jól vagy rosszul, sosem lesz egyik sem a valódi igazság, csak egy torz tükre elméd börtönének.
olvass továbbMár túl vagyok a lebegés fázisán. Nem bambulom végig a napot, nem merengek azon, hogy vajon hol rontottam el, hol rontottad el, hol ronthattuk el. Nem keresem lélekszakadva a kezed éjjel.
olvass továbbTúl rövid, hogy újra végighallgassam a a megkérdőjelezhető igazságod, amivel már annyiszor megkavartad a fejem. Túl rövid, hogy anyaoroszlánként védjem a szerelmünk romjait, pedig már rég a semmi után nyúlok és nincs mit védeni.
olvass továbbGyakran esünk abba a hibába, hogy amit helyesnek, elfogadhatónak, és biztonságosnak gondolunk, az úgy van jól. Hogy a helyes lépés, ha rossz is, de maradunk az adott helyzetben. Mert sokszor félelmetesnek érzünk egy teljesen új környezetet, szembenézni bizonyos helyzetekkel, megismerkedni új emberekkel, megszokni egy teljesen új életet, és elfelejteni a már megszokottat.
olvass továbbGyakori kérdés ez… Meddig adjunk, meddig érdemes kitartani? A rövid és egyszerű válasz az, hogy ameddig lelkesít a férfi, de tudom, hogy többet szeretnél tudni, úgyhogy nézzük meg alaposabban.
olvass tovább