Manapság az elengedés instant világát éljük, azonban azt tudni kell róla, hogy ez nem több egy hamis mantránál. A múltat nem lehet csak úgy elengedni. Attól függően ki milyen nehézésgekkel nézett szembe a mútban, kell dolgozni rajta és önmagunkon akár külső segítség bevonásával.

Az elengedés maga egyenlő azzal számomra, hogy leszarom mi történt velem és eltemetem magamban azt, ami történt, azt aki vagyok és azt ahonnan jöttem. Ez nem hangzik túl logikusnak, sőt túl jól sem. Megéri egy úgynevezett öntagadásban élni? Nem! Hiszen további új problémák forrását jelentheti a jövőben. Identitás vesztést elsősorban.

Ugyanis nem lehet egy alkoholista anyát vagy apát csak úgy elengedni, letagadni, mint ahogyan nem lehet egy mérgező, abuzív szülői kapcsolatot sem, és egy toxikus vagy nárcisztikus kapcsolatot sem csak úgy elfelejteni, hiszen meghatározzák azt, akik leszünk és akik vagyunk. Ami még fontosabb egy meghatározó választ is fog adni a cselekedeteinkre a jelenben, amelyeket meg kell hogy értsünk önmagunkban. Azonban, ha a múltat elengeded, azaz elásod magadban jó mélyre, mintha meg sem történt volna, soha nem fogod megérteni önmagad és hogy mit, miért teszel úgy, ahogyan a jelenben. Nem érkezel meg az életedbe csak végig sétálsz rajta.

Éppen ezért a múlttal, meg lehet tanulni együtt élni idővel, de semmiképpen sem csakúgy elengedni. Azt sem értem, hogy aki ezt kitalálta az mire gondolt? Valószínűleg nincs képben önmagával sem. Ha elengedem a múltat az számomra azt jelentené, hogy nem vennék róla tudomást, de tudat alatt a feldolgozatlan múltbéli események nagyon is kihatnának a jelenre és a jövőre is. A múlt nagyon is fontos egy ember életében, amelyet meg kell érteni és nem lehet csak úgy túllépni rajta! Ne hidd el azt, hogy mindenki másnak sikerül csak neked nem, mikor szembejön veled egy-egy ilyen tézis. Azt se vedd komolyan, hogy neked el kell engedned. Nem kell! Hosszú idő munkája amíg ezeket elgyászolja az ember és túljut rajtuk, de semmiképpen sem lehet elfelejteni!

Elengedni azt, aki voltál hiszen a múltad határozza meg azt, hogy ma ki is vagy valójában. Elképzelhető, hogy eltelik pár évtized mire megtanulsz vele együtt élni, de hidd el nagyon megéri! Miért is fontos ez? Akinek egy vagy több nehéz terhe van a múltjából, annak sérülhet az önbizalma és önszeretete. Ahhoz, hogy ne halmozzuk a hibákat és rossz döntéseket a jelenben és a jövőben, meg kell értenünk azt, hogy miért történtek ezek a dolgok velünk. Amint egy kicsit is közelebb kerülünk a megértéshez, nő az önszeretetünk és ezáltal az önbizalmunk, amely sokkal nagyobb energiákkal tölt fel minket, mert egy sikerélményt ad és újabb blokkot old fel bennünk. Akár több ezer ilyen megértendő dolog is lehet egy ember múltjában az elszenvedett események súlyosságától függően. Éppen ezért nem két hónapos munka, de a folyamat közben gyógyul a lélek és oldódnak fel sorra a blokkok.

Amíg végül egy nap arra ébredsz, hogy megértetted a nagy részét a múltadnak és egyre jobban együtt tudsz élni vele! Ez egy hatalmas önbizalmat és önszeretet ad amelytől a lélek egyensúlyba kerül és már nem gyűlölettel és szomorúsággal, hanem szeretettel tudsz rá tekinteni, hiszen ez is a te személyiséged része! Éppen ezért a múltat nem elengedni kell, hanem megérteni és együtt élni vele békében!

További írásaimat a weboldalamon olvashatod.

• elengedés feldolgozni feldolgozni a múltat

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!