Már egész kicsi gyerekkoromtól kezdve mély érzésű voltam. A fájdalom és a boldogság egyformán erős érzéseket váltott ki belőlem. A mélypontok valóban nagyon mélyek voltak, a a jó dolgok pedig igazán magasra reptettek. Kétélű kard volt ez. De legalább tanultam magamról, és ma már tudom, ez mekkora áldás, mert így legalább igazán érzem, hogy élek.

Azért hazudnék, ha azt mondanám mindig könnyű. Nem, nem az, hiszen ez a hatalmas kilengés az érzelmeim kapcsán gyakran akadályt is jelentettek. Gyakran nem akartam érezni ezeket az érzéseket, mert a normál életműködésemről vonták el a figyelmemet. 

Azonban megtanultam, hogy hogyan találjam meg az egyensúlyt magamban. Megígértem magamnak, hogy bármit is érzek, egy napig engedem csak mélyen megélni. Voltak időszakok amikor ezek a dolgok komoly kihívást jelentettek és néha hagytam, hogy megbénítson a fájdalom. De valahol legbelül tudtam, hogy nem akarom, hogy az érzelmeim felfaljanak. Volt, amikor elnyomtam az érzéseimet. Voltak időszakok, amikor teljesen lezsibbadtam tőlük, mert még mindig nagyon hatottak rám. Ez az egész valóban egy hullámvölgy. 

De egy ponton túl eljutsz oda, ahol megérted, hogy lehetsz egyszerre hiper-érzékeny, de erős. Lehet egyszerre mély érzésű, de kiegyensúlyozott. Még mindig fájhatnak dolgok, de már nem engeded, hogy teljesen maga alá gyűrjön a fájdalom. 

Nem arról van szó, hogy az érzéseid kisebbek lettek volna, vagy kevésbé intenzívek, hanem megtanulod uralni őket. Megtanulod elhelyezni őket a nagy képben. A nap végén nyugtázod magadban, hogy ezek csak érzelmek és el fognak múlni. Így pedig idővel az érzéseid inkább amolyan iránytűként szolgálnak majd számodra.  Megmutatják, hogy hová kell összpontosítanod a figyelmedet, és hol kell elvégezned a belső munkát. Végső soron ahelyett, hogy a gyengeséged lenne, pont erőt ad majd neked. 

Egész életünk során bizonyos mértékig mindig érezni fogjuk belül a ránk ható dolgokat és ezek valamilyen módon segítenek abban, hogy mindig visszajelzést kapjunk jelenlegi helyzetünkről, körülményeinkről. Szerintem nincsenek jó vagy rossz érzelmek. Mindannyiunknak emlékeznünk kell erre. Minden érzelem egyformán fontos, és elkerülhetetlen. Érzéseid tükrözik a személyiségedet.

A nap végén, amikor intenzív érzelmekkel kell megküzdened, próbáld meg racionalizálni, és azt mondani: „Mit tehetek most? Mit akar ez az érzés megmutatni most nekem? Miért reagálok így, és mit tehetek a helyzet javításának érdekében?” 

És ami a legfontosabb:  Nem vagy áldozat. Mérhetetlenül erős vagy.

• érzelmek érzelmek kifejezése mély érzésű önismeret

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!