Magánóvodai menüsorokat teszteltünk

A közelmúltban írtunk arról, hogy az állami óvodák közül milyen sok nem felel meg a közétkeztetés számára előírt javaslatokkal. Vajon a méregdrága magánintézmények hogy állnak az egészséges étkeztetéssel? A megadott szempontok szerint elemeztünk néhány véletlenszerűen kiválasztott menüsort, melyek között van fővárosi, Pest megyei és vidéki is.

A napi minimum betartása (3 dl tej/tejtermék, 2 adag zöldség vagy gyümölcs, 2 adag gabonaalapú termék): Az 1. számú, vidéki magánóvoda és bölcsőde esetében tej és tejtermék nem szerepelt napi szinten a menün, és ha igen, akkor is csupán 1 darab joghurt formájában, uzsonnára. Friss zöldség egyáltalán nem, gyümölcs is csupán tízóraiként. Kenyér viszont rengetegszer előfordult az összeállításban, általában a reggeli és uzsonnai étlapon is. A kérdés, hogy vajon teljes kiörlésű vagy fehér, ezt ugyanis nem derült ki a felsorolásból. A 2. számú, pest megyei magánóvodánál már több formában is találkoztunk tejtermékekkel, heti háromszor tisztán, de adnak tejbedarát, joghurtot, körözöttet és sajtot is a gyerekeknek. Kétszer jár az ebéd mellé gyümölcs, és háromszor friss zöldség délután, de főzeléket is kapnak a kicsik. A kenyéren kívül itt korpás zsemle és búzakorpás kifli is szerepelt a kínálatban. A 3. számú, budapesti intézet bár nagyon komolyan veszi a napi gyümölcs- és zöldségadagot – minden étkezéshez friss: sárgarépa, uborka, medvehagyma, jégsaláta, retek, paprika és a különböző gyümölcsök – a tejet szinte teljesen lefelejtették az étlapról, a 23. héten csupán egyetlen reggel adtak sajtkrémet a gyerekeknek. A gabonalapú termékeknél itt sem tüntették fel, hogy vajon teljes kiörlésűről van-e szó.

Elkészítés és tálalás (tejföl csak főtt ételekben, folyadékként tea és ivóvíz): A 3. számú óvodában a teát nem cukrozzák és általában tiszta vizet isznak a kicsik. Tejfölt valóban csak levesben találhatunk a menün. A 4. számú, Budapest közeli kisdedóvóban gyümölcslé és házi szörp is kerül a poharakba, amikor vizet adnak, akkor viszont az előírásnak megfelelő szénsavmenteset.

Élelmiszercsoportok szerinti elvárások (hús legalább hatszor, de legfeljebb tízszer; száraztészta maximum kétszer, rizs háromszor köretként): Az 5. számú, vidéki intézménynél kétféle menüsorból választhatnak a szülők, ezért saját maguk állíthatják össze, hogy az adott napon húsételt avagy főzeléket fogyasszanak a kicsik. Az A sorban általában az előbbi körettel, a B-ben pedig az utóbbi valamilyen hússal szerepel, tehát dominálnak a húskészítmények. A 6. számú, budapesti alapítványi magánóvodába- és bölcsődébe szállító viszi az ételt, ezért nehéz volt ellenőrizni, hogy egy-egy nap konkrétan mit is tesznek az asztalra. A cég többféle főzelékkel és egytálétellel is készül, párolt rizs vagy tészta mindennap választható, ahogyan természetesen húsétel is. A kérdés, hogy az intézményvezetés mennyire figyel oda a kiválasztásnál. A 7. számú, vidéki ovi egy olyan hely, ahová közintézményből, esetükben egy általános iskola menzájáról hozzák az ételeket. Bár közétkeztetésről van szó, kirívóan mégsem különbözik az előző 6 menüsortól. Nem beszélhetünk túl kevés vagy túl sok húsról, illetve túlzásba vitt köretekről sem.

Összegzésképpen talán annyit tanácsolhatunk, hogy tájékozódjunk magánintézmények esetében is arról, hogy a sok esetben különdíjas étkeztetés mit takar, illetve a későbbiekben érdeklődjünk a kicsiknél, hogy a számunkra elérhető étlapok megegyeznek-e azzal, amit valójában esznek az oviban. Ami meglepő, hogy a legtöbb oldalon nem is tüntetik fel ezeket, így nekünk kell utánajárni, hogy pontosan mit is jelentenek a sokszor hangzatos kijelentések.

Kónya Mónika