Bizonyára vagyunk páran, akik életünkben egyszer rálépünk a spiritualitás útjára. Legyen az egy egyszerű jóskártya forgatás, horoszkóp, bármely meditációs vagy agykontrollos technika, sokan vonzódunk az ilyen megfoghatatlannak vélt dolgokhoz. Minden oldalról dőlnek ránk az ezoterikával foglalkozó kötetek, és különböző előadások százai hirdetik magukat minden fórumon.
Eleinte nincs nagy gyakorlatunk, vagy tapasztalatunk, így sokszor elég, hogy finoman mondjam: túl nyitottan állunk hozzá az új ismeretek befogadásához. Végigjárunk lelkesen pár kurzust, gyűjtögetjük az okleveleket, és két féle vége lehet a dolognak: vagy segít az adott technika nekünk, vagy nagyon elcsúszunk a banánhéjon. Az emberek többsége azért nem szereti az „abrakadabrákat”, mert olyan elvontnak titulált dolgokról van szó, amit nem tudsz megmagyarázni, ami nem elég materiális, és feleslegesen kidobott pénznek tartják.
Eljuthatunk egyszer mi is arra a pontra, hogy egyszerűen nem sikerül, amit ígérnek. Közben meg tanítóink tartják a markukat, még több pénzt ölünk bele a több gyakorlásba, csak hogy valamikor majd jobb legyen, de nem jön a változás. Csak kezd fura lenni az egész történet. A mester mindent tud, de semmit sem mond el. Mire észbe kapunk, rájövünk, hogy nagy csalás áldozatai lettünk.
Én olyan szerencsés helyzetben tanulok évek óta több módszert, ahol oktatóim hitelesek és ez a történet nem róluk szól. Hanem a spirituális egóról. A spirituális egó csapdájába beleesik mester és tanítvány is legalább egyszer életében. Csak sokan nem fejlődnek tovább.
Mit is nevezünk spirituális egónak? Azt a felfogást, hogy valami olyan tudás birtokába jutottunk, melynek kizárólag mi vagyunk a tudója, és innentől kezdve kategorizálni kezdjük az embereket, klasszikus hasonlattal élve: mugliknak és varázslónak. Hiszen én, aki a spiritualitás útját járom, olyan nagyon okos vagyok, hogy nem fogom a másiknak elmagyarázni, mert úgyis éretlen hozzá. Ő ezt nem értheti, csak én. Ha kirekesztenek, vagy leidiótáznak, akkor ők alacsonyan rezegnek, nem is érnek fel az én tudásomhoz. Én majd jól megmutatom neked, hogy alakítsd a sorsod, milyen módszerrel naponta hányszor dolgozz, és ezért mennyi pénzt kell adnod. Természetesen csak az én módszerem a hasznos, ha átmész a másik tanítóhoz, ő nem látja át a teljes képet…
Onnan ismered fel, hogy spirituális egóval van dolgod, hogy nem hallgatnak meg. Nem tehetsz fel kérdéseket sem. Csak kész válaszokat kapsz. Nem fejlődhetsz, mert sosem csinálod jól. És természetesen mindig mindent jobban tudnak nálad. Neked nem lehet tehetséged a dologhoz, mert ő már régóta foglalkozik ezzel, te mindig le leszel maradva.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez