Gyermekkorától rajzol, azonban sosem volt magával elégedett, így inkább fogtechnikusi szakmát szerzett. Véleménye szerint manapság nagyon előtérbe került az önmegvalósítás, így rengeteg alkotás jut el az emberekhez, ami egyfelől jó, másfelől viszont így könnyen veszhetnek el a sűrűben értékes darabok. Hullan Bea festőművésszel beszélgettünk inspirációról, a stílusáról és az emberek művészethez való hozzáállásáról!

Mesélj egy kicsit arról, hogy mikor és miért kezdett el érdekelni a festészet!

Nincsen különösebben érdekes története, valahogy az egész magától történt. Gyerekként mindig rajzoltam, mindent lemásoltam, amihez kedvem volt. Ezt egyre sűrűbben, egyre jobban és pontosabban tettem. Azonban sosem voltam én magammal elégedett, így hát egy idő után le is tettem arról, hogy a képzőművészet irányába induljak. Fogtechnikus lett a szakmám, viszont az érdekes, hogy ott is ecsettel dolgoztam. Hobbiként azért mindig megmaradt a festés, és 2014-ben volt az első kiállításom. Ezt követően jött két év, amikor folyamatosan hívtak, egyik helyről pakoltam a másikra

Mit jelent számodra a művészet, és mit jelentenek számodra a saját alkotásaid?

A szabadságot jelenti számomra a művészet, ez így van természetesen a saját művészetem esetében is.

Mi jelenti számodra a legnagyobb inspirációt és motivációt a művészetben és a mindennapokban?

Szeretek utazni, olvasni, enni. Szeretem a zenét, a filmeket, és jókat beszélgetni, szeretek társaságban lenni. Sosem tudom igazán, mitől kattanok be, annyira, hogy ez az érzés el is vigyen addig, míg megszületik egy festmény. Ez gyakran csak egy szín, illat, íz, film, zene, hang, férfi vagy nő. Egyszerűbb lenne az élet, ha tudnám, mi indít be, de talán unalmasabb is.

Hogyan határoznád meg a saját stílusodat?

A stílusomat -ami a tájképeimet jellemzi- nem igazán tudom meghatározni. Viszont azt jónak érzem, hogy az emberek felismerik a képeimet. Ennél többet egy festő szerintem nem is kívánhat. Ha mégis mindenképpen valamilyen stílusba kellene kategorizálnom magam, akkor azt mondanám, hogy néhol kubista, néhol szürreális. A portréimra meg egyértelműen azt tudom mondani, hogy fejlődésben vannak.

A mindennapokban szoktál előre tervezni, vagy ösztönösen cselekszel? Ez az alkotás során is jellemző rád?

Minden munkámmal tanulok valamit, büszke autodidakta festő vagyok. Ösztönös vagyok az életben és a festészetben is. Próbálok tervezni, azonban lehet, hogy egy szempillantás alatt a kukában landol. Irigykedve nézek minden tudatos tervezgetést a környezetemben. Viszont nálam szívem a főnök.

Szerinted mi az, amit adni tudsz az embereknek az alkotásaid által?

Én szoktam a leginkább elcsodálkozni azon, hogy mik azok az  érzések, amiket a festményeim kiváltanak a nézőkből. A tájképeimnél is mindig az a visszajelzés, hogy mennyire szerethetők. Ezek a színes, bohókás képek mindig mosolyt csalogatnak elő. A portréknál megélhettem, hogy rendkívül erős, drámai hatást is ki tudnak váltani. Ez egy fantasztikus érzés, amit egyszerűen mindig érezni akarok.

Mi foglalkoztat még a festészeten kívül, vannak egyéb munkáid vagy projektjeid?

Jelenleg a festés az első, ami nőként, és főleg anyaként egyáltalán nem egyszerű. Sok idő a kiállítások szervezése és lebonyolítása, ráadásul rengeteg tervem van még.

Milyen lehetőségei vannak Magyarországon valakinek, aki festészettel foglalkozik? Mennyire nyitottak itthon az emberek a festőművészetre?

Úgy gondolom nyitottak az emberek a művészetre. Azt a kort éljük, amikor mindenki önmegvalósít, így sokkal több alkotást kaphatnak ma emiatt az emberek, és a csatornák száma is nő, amin mindez eljut hozzájuk. Néha szerencsésnek érzem ezt a helyzetet, máskor egészen elkeserítőnek, ugyanis így értékes dolgok veszhetnek el az áradatban.

Van kedvenc festőd vagy stílusirányzatod?

Szeretem Miro képeit és nagy kedvencem Lempincka is. Sok irányzatot kedvelek, de sosem szélsőségesen, talán a változatosságot kedvelem leginkább.

Sosem könnyű mások véleményét elfogadni, függetlenül attól, hogy az éppen pozitív vagy negatív. Te hogy vagy ezzel? Hogyan viseled a kritikát? Mennyire vagy kritikus saját magaddal szemben?

Szívesen mondanám, hogy nem érdekel mások véleménye, senkinek sem akarok megfelelni, de sajnos nem így van. A kritikát bírom, de az egészben a monotonitás és beskatulyázás riaszt leginkább.

Hol lehet megtekinteni és beszerezni a festményeidet?

Facebookon vagyok a legaktívabb. Instagramon és weboldalamon ( www.festmenyem.hu ) is elérhető vagyok.  Az aktuális kiállításaimat mindig posztolom.

• festészet festőművész hullan bea interjú művészet

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!