Soós Alíz

Soós Aliz vagyok, szomatodráma játékvezető, önismereti segítő, újságíró. Hiszek az önismeret gyógyító, életünket átformáló erejében. Én magam is azért mélyedtem el ezen a területen, mert éreztem, hogy valami nincs rendben, és a testem is jelzett, női betegség formájában. Megtapasztaltam, hogy nincs annál gyógyítóbb dolog, mint élményeket szerezi önmagunkról, a belső világunkról, és megfejteni a testünk üzeneteit. Segítőként a szomatodráma módszerével dolgozom. A tőlem telhető legnagyobb szeretettel, türelemmel, együttérzéssel támogatlak abban, hogy megismerd a testi és lelki folyamataid közötti rejtett összefüggéseket, ami a gyógyulás kulcsa lehet.





A mélypontod az átalakulásod kezdete

A nehéz érzések megélésének manapság eléggé rossz a „marketingje”. Sok segítő irányzat azt hirdeti, hogy „írd át”, „töröld ki”, „programozd át”, „engedd el” a fájdalmakat. Ezek a megközelítések az ego szándékát fejezik ki, ami mindig arra törekszik, hogy a könnyebb utat válassza. Az igazi átalakuláshoz, a hosszútávú fejlődéshez, az erőnk megtalálásához pont a mélységeinkben való megmerítkezésen át vezet az út.

olvass tovább

Ha hatalmaskodnak rajtad, elhiszed, hogy gyenge vagy

Vannak, akik azért választanak egy bizonyos hivatást, hogy hatalomérzethez jussanak. Sokan ezért lesznek politikusok, orvosok vagy épp tanárok (persze koránt sem mindenki). Akiket a hatalomvágy vezérel, rendszerint visszaélnek azzal, hogy tekintélyszemélyek. Saját magukat a többi ember fölé helyezik, felsőbbrendűnek hiszik magukat, és lenézően, lekicsinylően bánnak másokkal. Akinek ismerős ez a bánásmód – például gyerekként a szülei is visszaéltek a hatalmukkal – könnyen áldozataivá válhatnak ezeknek a „ragadozóknak”, és úgy érezhetik, esélyük sincs velük szemben. Elhiszik, hogy gyengék, elnyomhatóak, és az ő véleményük nem számít.

olvass tovább

Tartani a határaidat belső döntés, nem külső harc

Vannak emberek, akik nem tartják tiszteletben mások határait. Hízelgéssel, jó szándéknak álcázott beleszólással („én csak jót akarok neked”), kíváncsiskodással, faggatózással, puhatolózással elérik, hogy a másik megnyíljon nekik, és olyasmit is elmondjon, ami nem tartozik rájuk. A megszerzett információ birtokában aztán elkezdhetik rejtetten irányítani, manipulálni a másikat.

olvass tovább

A nárcisztikus ember megadja, amire mindig is vágytál

… legalábbis a kapcsolat elején… és legalábbis valami hasonlót. De mit is jelent ez? Sok olyan hölgy megfordult már nálam, akik nárcisztikus férfi áldozatai voltak egy párkapcsolatban. Nagyon hasonló élményekről számoltak be. A kapcsolat elején a férfi lehozta nekik a csillagokat is az égről. Nagyon gyorsan nagyon intenzív érzelmek alakultak ki köztük. Hatalmas volt a szenvedély, jó volt a szex, minden klappolt. Úgy tűnt, végre a hölgy megtalálta, amit mindig is keresett. A férfit, aki odavan érte, aki a „lelki társa”, akivel minden fantasztikus, nagyszerű és csodálatos.

olvass tovább

A harag nemcsak mérgezhet, taníthat is

A negatív érzéseknek manapság elég rossz a marketingje. „A haraggal csak magadnak ártasz.” „Engedd el!” Bocsáss meg!” „Aki haragszik, az két sírt ás egyszerre: a magáét és azét, akire haragszik.” Ilyen bölcsnek hangzó, de valójában rendkívül mérgező „jó tanácsokkal” van tele a közbeszéd.

olvass tovább

Tartani a határaidat belső döntés, nem külső harc

Vannak emberek, akik nem tartják tiszteletben mások határait. Hízelgéssel, jó szándéknak álcázott beleszólással („én csak jót akarok neked”), kíváncsiskodással, faggatózással, puhatolózással elérik, hogy a másik megnyíljon nekik, és olyasmit is elmondjon, ami nem tartozik rájuk. A megszerzett információ birtokában aztán elkezdhetik rejtetten irányítani, manipulálni a másikat.

olvass tovább

A krónikus önszeretethiány tönkreteheti az életed

Maximalizmus, megfelelési kényszer, túlzott önkritika, önostorozás… a krónikus önszeretethiány néhány jellemző tünete. A probléma mélyen, a személyiségünk alapjainál gyökerezik. Ahol normál esetben egy egészséges önszeretet tápláló talaját találjuk, ott krónikus önszeretethiány esetén egy soha-be-nem-tömhető „lyuk” tátong. Az alanyi jogon járó szeretet és elfogadás helyén az a meggyőződés áll, hogy „tennem kell valamit azért, hogy jó legyek”. A rengeteg teperés, munka, energia-befektetés viszont nem tömi be a „lyukat”, nem hozza meg a „jó vagyok úgy, ahogy vagyok” érzését – legfeljebb csak rövid időszakokra. De akkor mi a kiút ebből az állapotból?

olvass tovább

Mi a kiút a szorongás börtönéből?

Szorongás, félelem, bizonytalanság, pánik – egyre többen jönnek hozzám ezekkel a tünetekkel. Szívdobogásérzésről, alvási zavarokról, izomfeszültségről, nehézlégzésről, gyomoridegről, álkapocsszorításról számolnak be a leggyakrabban, de van, akinek sokízületi gyulladásként nyilvánul meg a szorongása. Úgy élik meg a mindennapjaikat, hogy szinte folyamatosan ott van bennük egy alap feszültség, ami nem hagyja őket nyugodtan élni, elveszi az erejüket, az életkedvüket, a motivációjukat. Vajon mit üzen a test ezzel az állandó befeszültséggel?

olvass tovább

Ne félj a mélységektől

Gyakran abba az illúzióba ringatjuk magunkat, hogy az élet akkor jó, ha jó dolgok történnek velünk: megkapjuk, amire vágyunk, sikerül, amit elterveztünk, bővelkedünk a javakban, a barátokban, az örömökben.⁠

olvass tovább

Előbb behízelgi magát, aztán rombol – Hogyan védekezz a nárcisztikus manipuláció ellen?

Vannak emberek, akik remek érzékkel ráéreznek mások vágyaira és félelmeire. A kapcsolat elején a vágyakra alapoznak: azt mondják, amit a másik hallani akar. Jól irányzott bókjaikkal, szép szavaikkal, ajnározásukkal megszerzik a másik bizalmát. Aztán később, amikor már nyeregben érzik magukat, kihasználják, manipulálják, irányítják, uralják a másikat. Ez a nárcisztikusok csapdája. Vajon hogyan kerülhetjük el, hogy beleessünk?

olvass tovább