Kulcsszó keresés /


A kapcsolatfüggőség, ami a vesztedbe sodor

  • 2021. február 16.

Egy boldog párkapcsolat nagyon jó dolog az ember életében. A viták jelenléte teljesen természetes, sokszor építő jellegűek és hozzátartoznak egy pár életéhez. A minden napos vita viszont már nem számít egészségesnek, ha ennek ellenére is a kapcsolat részese maradsz, teszed ezt úgy, hogy egyéb nyomós tényezők ezt nem indokolják, akkor érdemes elgondolkoznod azon, hogy kapcsolatfüggő lehetsz.

olvass tovább

Mikor beszélünk kényszerkapcsolatról?

Kényszerkapcsolatról akkor beszélünk, amikor a felek (vagy csak az egyik fél), már belefáradtak a kapcsolatukba, de nincs elég erejük ahhoz, hogy ki is lépjenek belőle. Megszokás? Igen. Önpusztító? Határozottan! Meddig lehet így élni és feladni a boldogságunkat? Ha a következő állítások a Te kapcsolatodra is igazak, akkor nagy valószínűséggel a szerelem helyett, már csak a kényelem köt össze titeket.

olvass tovább

Ha egy se veled, se nélküled kapcsolat nem enged továbblépni

Én nem hiszek a se veled, se nélküled kapcsolatokban. Ezekben a széthulló, majd ideiglenesen újra összekapaszkodó liezonokban nincs érzelmi biztonság, mert nem azt kapom, amit szeretnék és nem úgy tisztelnek, ahogyan az jó lenne. Mégis beszippant, körülfonja a testem, rabolja a hitemet, az időmet, és az önbecsülésemet, és egyre kényelmetlenebbül érzem magam ebben a szeretetlen kötelékben, mert hol fojtogat és a torkomat szorítja, hol pedig édes-mézes, pillanatnyi boldogságot hozó nedűjében fürdet.

olvass tovább

Jobb egy rossz párkapcsolatban, mint egyedül?

Szorongó, neurotikus, kapcsolatfüggő nemzedék vagyunk. Mérgező emberi kapcsolatok szorításában fulladozunk, ki nem mondott szavak, elfojtott feszültség, és tisztázatlan, szőnyeg alá söpört sérelmek szorítják, kaparják torkunkat. A vészcsengőt ezerszer meghúzták már odafent, mégsem csomagolunk, vagy menekülünk fejvesztve a helyszínről. Pedig óriás, ordító, égre írt jelek vannak, hogy semmi dolgunk bizonyos emberekkel, mégsem olvasunk belőlük.

olvass tovább

Férfiszempont: Társfüggőség

A párválasztás az egyik legnehezebb, és egyben a leginkább üveglábakon álló életfeladat nemcsak azért, mert két magas tudatossági szinten lévő embert kíván, hanem azért is, mert az egyéni igények folyamatosan változhatnak az életkor előrehaladtával. A gyermekkorunkban megélt élmények, a szülői minták, az esetleges traumák párkapcsolati szorongást, elfojtást, kényszeres ragaszkodást vagy az intimitástól való averzív magatartásmintát eredményezhetnek.

olvass tovább

Egy kapcsolat megéréséhez idő kell

A szeretetnek, szerelemnek nincsenek szakaszai, de a párkapcsolatnak végig kell lépdelnie a fejlődés fokain. A szerelem kezdeti bódult, euforikus, fantázia által vezérelt lebegésében sem időt, sem teret nem érzékelünk, a másik ember valódi énje rejtve marad, egy pozitív tulajdonságokkal felruházott ideált látunk. Ebben az összeolvadó, szimbiózis szerelem szakaszban legyünk óvatosak, sok torzítás színezi a másikról alkotott képet, a reális kép kialakulásához is idő kell.

olvass tovább