Kövess minket Facebookon.
A legtöbb ember introvertáltnak vagy extrovertáltnak vallja magát, de mi a helyzet azokkal az emberekkel, akik valahol pont a két határvonal között helyezkednek el?
olvass továbbSajnos az elvárások bizonyulnak a legtöbb csalódásunk gyökerének. Az igazság ugyanis az, hogy az élet és az emberek kiszámíthatatlanok, így a dolgok sokszor nem pontosan úgy alakulnak, ahogyan azt elterveztük. Ilyenkor csalódunk, és ez pontosan amiatt van, mert már eleve elvárásokkal indultunk neki.
olvass tovább
Hári Katalin
Az emberek sokszor a nagy Ő-re várnak, a nagy Ő-t keresik. De egyáltalán tudja valaki, hogy mit jelent ez? Mit akarunk egyáltalán tőle? Milyennek képzeljük el? Miért akarunk tökéletes embert, vagy a hasonmásunk magunk mellé, mikor mi sem vagyunk tévedhetetlenek és nem is aranyból készítettek egyikünket sem. Miért van ekkora elvárásunk a szerelemmel szemben? Nem lenne jobb, ha valaki egyszerűen csak szeretne és azt úgy tenné, hogy te meg is tudd őt ebben erősíteni?
olvass tovább
Kovács-Vass Réka
Gyerekkorunktól azt hallgatjuk, hogy milyen fontos, hogy idegennyelveket tanuljunk, hiszen manapság csak így lehet boldogulni a világban, és valóban nap, mint nap érezhetjük a saját bőrünkön, hogy mennyivel egyszerűbb egy olyan nyelven kifejezni magunkat, amelyen magabiztosan tudunk megszólalni. Amire azonban sokkal kevesebb figyelem irányul, az a szeretetnyelv, pedig ezen egyébként verbálisan közös nyelvet beszélő emberek kommunikációja is elbukhat.
olvass tovább
Pilát Gábor
Vannak emberek, akik miután a hálószobáig kampányolják magukat, az ágyjelenet előtt még egy promóciós kisfilmet vetítenek a lepedőre, a biztos siker érdekében.
olvass tovább
Mertain Lilla
Nagyon sokan azt gondolják, hogy ez csak egy kitaláció, de sajnos nem. Valós betegségről beszélünk, ugyanis az alexitímiás az érzéseit sem kifejezni, sem átélni nem tudja.
olvass tovább
Virág Klaudia
Önös érdekek, ez az, amik a manipuláló embereket hajtja. Nem, picit se próbáld belemagyarázni, hogy csak jót akar neked. Jót akar, de magának. Ez a képesség, ami látszólag úgy néz ki, mint a szeretet, valójában az egyik legrejtettebb formája az érzelmi visszaélésnek. Csak azért, mert valami nem hazugság, még nem jelenti azt, hogy nem megtévesztő.
olvass tovább
Virág Klaudia
Alapvető különbség van a szomorú és a klinikailag depressziós személy között. Az előbbi olyan, mint a napfogyatkozás, az utóbbi mint az örök éjszaka. A depresszió napjainkban egy olyan betegség, amely sok embert érint részlegesen vagy teljesen. Az elérési statiszták szerint az arányok elég nagyok ahhoz, hogy a depressziós emberek elnyomják az érzésüket, szégyelljék vagy hogy úgy érezzék egyedül vannak ebben a kirekesztett állapotban.
olvass tovább
Virág Klaudia
Sajnos a mai világunk egy óriási hadjáratot indított el annak érdekében, hogy az emberek önbizalmát teljesen összetörje. Ennek a rendszernek mára mi alanya és egyben állítmánya is lettünk. A cselekedeteinkkel, a másolással és az ügy támogatásával, sokszor épp úgy okozunk önbizalom rombolást, mint a nagy multik. Miért van ekkora hatalma az önbizalomnak, amiért egy világ fog össze azért, hogy ezt drasztikusan megbetegítse?
olvass továbbJúnius 6-án ünnepelték a csók világnapját. A csók az ajkak érintése. Talán nem is gondolnád, de külön tudományág foglalkozik a csókokkal, ezt nevezik filematológiának. A csókolózás feltehetőleg tanult viselkedés, több emlősállatnál is előfordul. Az embereknél nem minden kultúrában van jelen azonban. Az eszkimó és maori kultúrákban például az orrokat dörzsölik össze helyette. Érdekes, nem? Lássuk, milyen előnyök származnak a csókolózásból kultúránkban.
olvass tovább
Szentesi Szilvi
Kíváncsi vagyok, Te milyen kapcsolatot ápolsz a rózsával? Hidegen hagy, elvarázsol, vagy éppen nem szereted az illatát? Az elmúlt tíz évben, mióta intimitás mentorként foglalkozom az emberekkel, számtalanszor belefutottam mindegyik lehetőségbe, leginkább a heves csodálatba és az elutasításba. Mondhatni, hogy a rózsa egy megosztó „személyiség”, akit vagy nagyon szeretünk, vagy elkerüljük a vele való közeli találkozást. Őszintén, nem csodálom. A rózsa egy hihetetlenül erős „személyiség”.
olvass továbbA megbízhatatlan emberek legtöbbször tökéletesen álcázzák önmaguk hiányosságait. Valamint furcsa paradoxon, de rendkívül gyors tempóban elnyerik mások bizalmát. Mégis, ha eléggé rutinosak és figyelmesek vagyunk, akkor a korai jelekből is kiszúrhatjuk, hogy kivel is van dolgunk.
olvass továbbNyitott könyv vagyok - gondoltam sokáig. Világ életemben azt hittem, hogy sokkal könnyebben kapcsolódom emberekhez, mint mások. Talán némiképp igaz is, hiszen amolyan "az vagyok, amilyennek látsz" ember vagyok. Nincs sallang, nincs maszk.
olvass tovább
Mertain Lilla
A szorongás egy nehezen megérthető pszichés betegség. Olykor megesik, hogy sötét, zavaros, és ijesztő. Pedig alapvetően lehet kezelni. Azonban az emberek hozzáállása, a szituációk, élethelyzetek, problémák eljuttathatják arra a pontra, hogy egy idő után kinyitja a pokol kapuját, majd meggyengíti, összezavarja a beteget, és a körülötte lévőket is.
olvass tovább
Barna Berni
Nem tudok hozzászokni. Egyszerűen megdöbbent az emberek valósága. Az, amiben élnek. Figyelem a történeteiket és nézem, ahogy sodródnak. Nem értem. Vagy is nagyon. Így még rosszabb. Azon gondolkodom éltem-e valaha is így. Hogy? Teljes káoszban és drámában. Pont olyanban, amelyet még a legfelkészültebb drámaíró sem tudna megírni. Rájövök, hogy nem. Valahogy mindig időben kiültem a nézőtérre és nem mentem le a legaljára. Persze játszottam én is, hibáztam, csaltam, bántottam, de valahogy volt bennem éberség a megálljra.
olvass tovább
Varga Maja
Valamilyen szinten, gyerekkorunkban mindenkinek meg szeretnénk felelni. Hogy jók vagyunk, hogy nem is vagyunk olyan rosszak, mint amilyennek néhanap a szüleink és az idegenek látnak minket, hogy eléggé okosak vagyunk és csinosak és kisebb korban pedig még aranyosak is, de egyben vagányok is annyira, hogy szeressenek velünk lenni az emberek.
olvass tovább
Soós Alíz
Vannak emberek, akik nem tartják tiszteletben mások határait. Hízelgéssel, jó szándéknak álcázott beleszólással („én csak jót akarok neked”), kíváncsiskodással, faggatózással, puhatolózással elérik, hogy a másik megnyíljon nekik, és olyasmit is elmondjon, ami nem tartozik rájuk. A megszerzett információ birtokában aztán elkezdhetik rejtetten irányítani, manipulálni a másikat.
olvass továbbAz önismerettel sokszor úgy vagyunk, mint az éjféli kísértettel: mindenki hallott már róla, de kevesen találkoztak vele. Amit ma emberek önismeretnek neveznek, az sokszor a múltnak a megmagyarázása. Az önismeret pedig ott kezdődik, amikor fel is dolgozod és erőforrássá teszed.
olvass tovább
Virág Klaudia
Az introvertált személyt, az emberek többsége egyszerűen beskatulyázza a „magának való”, félszeg embertípusba, pedig ezek az emberek koránt sem ennyire egyszerűen osztályozhatóak. Közöttük is vannak olyanok, akikben fellelhetőek extrovertált jellemzők is. Carl Gustav Jung a Lélektani típusok című, 1921-ben elkészült könyvében ír a személyiségtípusokról, ahol először lett publikálva az introverzió, mint személyiség típus. Ezen belül 4 különböző introvertált személyről beszélhetünk, lássuk melyek ezek!
olvass tovább
Király Eszter
Nehezen fejezzük ki az érzelmeinket. Azt hisszük a lelkünket kell kifordítani, ami aztán visszafordítva már soha nem lesz ugyanaz. Azt gondoljuk, olyan, mint amikor a negatív fényt kap, örökre sérül, és a fénykép soha elő nem hívható, semmi nem őrzi majd emlékeinket. Érzelmeinkről beszélni néha nehezebb, mint bármilyen vizsga, igazi megmérettetés. Pedig az érzelmek feltárása nem egyenlő azzal, hogy valaki lábai elé fekszel, védtelenül, fegyvertelenül, és hagyod, hogy diadalittasan a mellkasodra tegye a lábát.
olvass tovább
