BÁRPULT-SZINDRÓMA: Viszonylag kabarészerű ez az éjjeli ismerkedési szcéna, főleg a zéró józan ésszel vadászó férfiak miatt, de azért mi sem vagyunk semmik. Amíg elvárjuk a visszaigazolást a másfél, tükör előtt töltött óra után, úgy megsértődünk és agresszívvá válunk, ha egy számunka akceptálhatatlan férfiembertől kapjuk meg. Becsülöm az előnytelen külsővel, de komoly önbizalommal megáldott urakat, mert minden elutasítás után mennek tovább, és előbb-utóbb csak akad egy lepattanó valahol, de azért szeretném inkább tanácsolni, hogy előbb lépjenek egyértelműen zöld lámpát mutató szemkontaktusba valakivel mielőtt odamennek hozzá, ez a vakon lövöldözés pofonhoz is vezethet. Vannak olyanok, akinek képtelenség nemet mondani, mert folytatja a szövegelést, és olyan kínossá válik a dolog, hogy erélyesen fel kell lépnünk, aminek mindig ugyanaz az eredménye: közli velünk hogy nem is nézünk olyan jól ki, nincs mire ilyen nagy legyen a pofánk, majd odébbáll. Valahogyan el kéne találnunk az egyensúlyt a bókok kezelésében, de ez a rengeteg hülye abszolút cinikussá és szarkasztikussá tesz minket, így valahol érthető a passzív-agresszió.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez