A nagy nevettető, Hofi Géza, Hoffmann Géza néven látta meg a napvilágot 1936.július 2-án, Kőbányán, Budapesten. A Kossuth-díjas és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar humorista, előadóművész, színművész, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja, a magyar kabaré történetének egyik leghíresebb és legtöbbet emlegetett alakja ma ünnepelné születésnapját, így rá emlékezünk. A magyar kabaréműfaj különúton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere volt, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett.
„Magyarországon az egy főre jutó bunkók száma: kettő.”
„A lét határozza meg a tudatot. Ha megisszuk a lét, a tudat elszáll.”
„Az igazságból elveszett az "i"!”
„A temetőre az van kiírva: FELTÁMADUNK! Akkó má' jobb a kocsma, me' oda meg az, hogy SOSE HALUNK MEG.”
„Anyósom fekszik az ágyon:
– ...Jaaaaj. ...Meghalok... Egy pók mászik a plafonon...
– Anyuka! Egyszerre csak egy dologgal tessék foglalkozni!”
„Tudom ám, az MSZP–nek miért szegfű a jelképe! Mert a szeghez kalapács kell, a fűhöz meg sarló!”
„Isten, Haza, Család! = az Isten se megy haza, amíg otthon van a család.”
„A korrupció az, amiből mi kimaradunk.”
„Mindennek van határa, kivéve az emberi hülyeségnek és a Szovjetuniónak.”
„A barát olyan, mint az esőkabát az előszobában. Amikor nincs szükség rá, "csendesen" meglapul a polcon, de amikor esik, a sötétben is megtalálom, hiszen ott van!”
Rózsa Sándor paródia
Piál a Főld
Gondolj apádra!
Macska duett
Tiszta őrültek háza: "Komolyan, zártosztály. Én zártam be. Azért, hogy a sok hülye odakintről nehogy bejöjjön."
Próbálj meg lazítani
Hofi - Koós
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez