Salvador Dali a 20. század egyik legtitokzatosabb és legmegosztóbb művésze, a szürrealizmus legismertebb képviselője. Csillapíthatatlan tudásszomj, lankadatlan kíváncsiság és kiapadhatatlan kreativitás jellemezte a modern művészet egyik legsajátosabb személyiségét. Már fiatalon elérte, hogy ismerjék – sőt, elismerjék! Tudatosan építette imázsát, tudta, ha lángészként viselkedik, azzá is válik. A zseniális művész a mai napon lenne pontosan 110. éves.
Képgalériánkért kattints a fotóra!
A katalán-spanyol származású művész igen hosszú névvel büszkélkedhet: Salvador Domingo Felipe Jacinto Dalí i Domènech-ként született Figueres városában. Már nagyon fiatalon, nyolc éves korában nyitni kezdett a festészet felé, első műterméül a családi ház padlásán lévő mosókonyha szolgált. Kezdetben tájképeket festett, majd egyre kreatívabb ötletekkel állt elő. Érdeklődése emellett a filozófia és a művészettörténet irányába is elmozdult. Szerencséje volt, mert édesapja mindenben támogatta. Első kiállítását1919-ben élhette meg a Városi Színházban (a későbbi Dalí Múzeumban), a következő évben pedig apja javaslatára felvételizett Madridba a Szépművészeti Akadémiára. Diákszálláson lakott, ahol barátságot kötött a híres García Lorcával és Luis Buñellel is. Sikert sikerre halmozott, de élete persze botrányoktól sem volt mentes: 1923-ban kizárták az Akadémiáról, sőt, le is tartóztatták pár napra, mivel bírálatban részesítette tanárait és békétlenkedett. Erre az időre hazautazott, ahol kedvenc modellje a húga, Anna Maria lett, akit főleg a nyitott ablak előtt szeretett festeni. Még ebben az évben sor került első, teljesen önálló kiállítására is a Dalmau-galériában. Itt találkozott először Pablo Picassoval, akiről később azt vallotta, hogy egész életműve sem ér annyit, mint egyetlen Dali-kép. Három év múlva aztán véglegesen eltanácsolták az Akadémiáról. Ám ez nem bizonyult balszerencsés fordulatnak, mivel életében rendkívül termékeny időszak következett. Ecseteit a derekára kötözte, és naponta akár öt képet is megfestett.
1929-ben Buñellel elkészítették Az andalúziai kutya c. filmet – ami által megteremtették a szürrealista film fogalmát. Nem sokkal később ismerkedett meg Tristan Tzarával és Paul Eluardal. Mikor találkozott Eluard feleségével, Galaval, rögtön beleszeretett, mivel gyermekkori álmainak asszonyát látta benne megelevenedni. Hamarosan elcsábította és feleségül is vette, apja pedig kitagadta, mivel egy elvált asszonnyal élt együtt. Dalí vásárolt maguknak egy kis tanyát Port Ligatban, és itt időzött szerelmével, továbbá itt született meg híres paranoia-kritikai módszere is. 1936-ban kezdetét vette a spanyol polgárháború, melyben Franco oldalára állt, majd 1940-ben, a német csapatok érkezésének hírére feleségével együtt az USA-ba költözött, ahol nyolc évig éltek. Rendkívüli népszerűségre tett szert az Egyesült Államokban: írásai jelentek meg, librettót és díszleteket alkotott a new yorki Metropolitan Opera részére, rajzfilmvázlatokat készített, és jeleneteket tervezett Alfred Hitchcock Forgószél c. filmjéhez. Itt kezdődött lelkes érdeklődése is az ékszerek készítése iránt, mely hatással lett további karrierjére. Miután visszatérnek Európába, Dalí nem sokkal később hozzálátott gigantikus műveinek megalkotásához. Ezek ötvözik mindazokat a stílusokat, amelyekben a művész valaha is alkotott: a szürrealizmust, a kifinomult pompierizmust, a pointilizmust, az akciófestészetet, a tasizmust, a geometriai absztrakciót, a pop artot, op artot és a pszichedelikus művészetet. 1982-ben vesztette el feleségét, ám ebben az évben Dalí megkapta a Púbol őrgrófja címet. Ettől kezdve ebben a kastélyában élt, de ’84-ben tűz ütött ki, melyben a festő súlyos égési sérüléseket szenvedett. Ezért átköltözött Figueres-be, a Múzeum Torre Galatea nevű részébe, és itt lakott haláláig. Salvador Dalí 1989. január 23-án hunyt el szívelégtelenségben.
Több mint 1500 festményt, 30 könyvet, néhány balett szövegkönyvet, számos könyvillusztrációt, litográfiát, színházi jelmeztervet, tucatnyi szobrot alkotott. Külön érdekesség, hogy ő tervezte meg 1969-ben a Chupa Chups spanyol nyalóka logóját is.
Helle Robertina
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez