A gyorséttermek hallatán mindenkinek az amerikai hamburgerkultúra jeles (?) képviselői jutnak eszébe. A Vapiano viszont odadobta a kesztyűt.

A helyválasztás máris telitalálat: a "Fashion Street-en" található étterem kiváló hely  Magyarország első olasz gyorséttermének, a Vapiano-nak. A "80-as években az első magyarországi McDonald's-a is ezen a környéken nyílt meg, ilyen előzmények után nyugodtan nevezhetjük e városrészt a gyorséttermek hazai "szülőszobájának".

Amerikai rokonaitól eltérően a Vapiano egy sokkal exkluzívabb, tágasabb gyorsétterem. Megérkezvén az ember nehezen tudja eldönteni, hogy egy ristorantéba, egy modern stílusú bútoráruházba, vagy egy fűszernövény-szaküzletbe érkezett-e meg. Elmélkedésre nincs sok idő, belépés után rögtön az ember kezébe nyomnak egy kártyát, amire étel- és italfogyasztásunk értéke kerül (a számla kifizetésére távozáskor kerül sor, ugyanott, ahol betértünk, ezért senki se kajtasson pincér után).

Az étlapocskán a pizzák, tészták, saláták mellett egy-két olasz módra készült húsételt, bruscettákat és az elmaradhatatlan desszerteket találjuk. A pizzák és tészták esetében egyaránt négy-négy árkategóriára osztották fel a kínálatot, ami nem baj, de e sorok írója még ma sem érti, hogy az egyébként kiváló, (legolcsóbb) A-kategóriába sorolt |pasta arrabiata| és a pusztán néhány szem rákkal megspékelt, (legdrágább) D-kategóriás |pasta scampi| között miért van ekkora árdiffenecia? Ez legyen a legnagyobb problémánk, ugyanis az ételek minősége igazán remek, sőt az egyes szószok, feltétek készítésekor a séfek előzékenyen megkérdezik, hogy miből mennyit kérünk (ez pl. a chili adagolásakor igen jól jön). Az ételek elkészülési ideje a tészták esetében 7-8, míg a pizzáknál 10-12 percre tehető, ami nem rossz idő, feltéve, hogy nem a sor végén állunk. Torlódásra azért kicsi az esély, hiszen a tésztákat egyszerre legalább 4-5 pultnál főzik, de a pizzasütők |részlegének| gyorsított munkatempójára sem lehet panasz. A sorban állás elkerülésére ötletes megoldást talált az étterem; pizzánk megrendelése után egy fénykard markolatához hasonló jelzőtárgyat kapunk, így nyugodtan visszatérhetünk helyünkre, hogy legközelebb csak a frissen sült kajáért kelljen felállnunk. Az adagok átlagosak, de ha igazán éhesek vagyunk, akkor önmagában sem a tészta, sem a pizza nem lesz elegendő.

Kényelem szempontjából jelesre vizsgázott a Vapiano. Az étkezni kívánó vendégeket magasított asztalok várják, melyeket bárszékeken vagy beépített padokon tudunk körülülni. Az asztalokon az elmaradhatatlan borecetes és olivaolajos üvegek mellett menta-, és bazsalikompalánták (!) sorakoznak, így tésztánkat (vagy italunkat) frissen szedett fűszernövényekkel tudjuk feldobni.

A nem étkező, pusztán beszélgetni vagy poharazni vágyó vendégeket kényelmes fotelek és dohányzóasztalok várják. Az italkínálat igen széleskörű, hozzáteszem, egy pohár bor, vagy egy kis üveges német sör talán kissé túlzó mértékben hízlalja számlánkat. Egyszer élünk...

A Vapiano üde színfoltja az egyébként sem szürke budapesti étterem-tablónak, és bátran ajánlható mindazoknak, akik a jól ismert olasz konyha kiválóságait |felgyorsítva|, kissé rendhagyó módon kívánják elfogyasztani.

:

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!