Sok ezer év óta. Híres piperkőc volt például az ókori olimpiák egyik legkiválóbb atlétája, a háromszoros bajnok Alkibiadész.

Olykor kerek óra hosszat képes volt kenőccsel suvickolni a sisakját, hogy makulátlan legyen a fénye, és mindenki megcsodálja. Ő találta fel a divatkutyát is, vagyis azt, hogy nyírni kell az eb szőrét, mert elegáns embernek a kutyája is legyen elegáns, sőt különleges. Voltak persze dendik az újkorban is. Talán az angol D’Orsay gróf a legnevezetesebb közülük, aki háromóránként váltott ruhát, és fél nap alatt hétszer cserélt kesztyűt. Lord Byron annyira csodálta az eleganciát, hogy – mint írta- minden költői dicsőségét, sőt későbbi hírnevét odaadta volna azért, hogy hasonló kellemmel tudjon öltözködni. Egy másik angol költő, Oscar Wilde pedig annyira bolondja volt a divatnak, hogy nem egy ruháját maga tervezte. Mi több: képes volt díszes öltözéket csináltatni a lakása közelében kéregető koldusnak pusztán azért, mert sértette önérzetét, hogy rongyos göncben álljon egy ember azon az utcasarkon, ahol neki naponta el kell haladnia.

:

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!