Egy stílus, három város. Barcelona után és brüsszeli állomása előtt, március 23. és április 30. között Budapesten, a Múzeumkert kerítésén látható az a vándor-fotókiállítás, mely a szecesszió három nagy mesterének, Antoni Gaudínak, Lechner Ödönnek és Victor Hortának a munkásságát mutatja be.

A kiállítás kiemelkedő eseménye a Magyarország soros elnöksége alkalmából rendezett kulturális programsorozatnak. Kiváló alkalmat nyújt a szecesszió három építész-egyéniségnek, és munkásságuk tükrében három városnak a megismerésére.  Az ötven darab 1,5x1,5 méteres tablóból álló tárlatnak mindhárom városban egy-egy meghatározó épület kerítése ad otthont. Egy várost egy építész 15 épülettel képvisel, melyeket a kiállítás segítségével akár végig is látogathatunk, ugyanis az építészek életrajza mellett a városok térképét és a fotókon látható épületek helyét is bemutatja a tárlat.

Az első kiállítást január 23-tól láthatta a közönség a pezsgő katalán fővárosban, Barcelonában. A kiállítás itt a Sagrada Família oldalában kapott helyet, nem véletlenül, hiszen a templom építője, Antoni Gaudí  (1852-1926) képviseli hazája szecessziós építészetét a tárlaton. Antoni Gaudí  tizenhat évesen érkezett Barcelonába, fogadott szülővárosába, hogy tanulmányait itt folytassa. 1878-ban szerezte meg az építész címet, és ismerte meg Eusebi Güellt, aki a későbbiekben jelentős munkákkal bízta meg. Harmincegy évesen építette első lakóházait, és kezdte meg a munkálatokat a Sagrada Família-templomon, amelyen villamosbaleset okozta haláláig dolgozott. A Sagrada Família kriptájában talált végső nyugalomra.

Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén csodálhatjuk meg március 23. és április 30. között a nem hétköznapi művészeti összefoglalót. Hazánkat Lechner Ödön (1845-1914) képviseli. A szecesszió sajátosan magyar változatát megteremtő építész német eredetű polgári családban született, a József Polytechnikumban és a Berlini Építészeti Akadémián tanult. 1870-ben Pártos Gyulával tervezőirodát nyitott, majd Franciaországban műemlékek restaurálásán dolgozott. Historizáló, de inkább jellegzetes, színes kerámiával burkolt és díszített épületei meghatározták a kiegyezés (1867) után felvirágzó magyar városok építészetét.

A tárlat harmadik főszereplőjének, Victor Hortának (1861-1947) otthonába, Brüsszelbe május 15-én érkezik majd a vándorkiállítás, ahol a magyar uniós elnökség végéig, azaz június 30-ig lesz látható a Városi Park kerítésén.  Victor Horta  előbb Gentben, majd 1881-1884 között Brüsszelben folytatott építészeti tanulmányokat, ahol Alphonse Balat műhelyében kezdett dolgozni. 1893-ban a Tassel palota építésével szerzett hírnevet. Horta szakított a hagyományokkal, és olyan egyedi stílust alakított ki, amely az iparban használatos anyagok alkalmazásán, valamint az építészet és díszítés összhangján alapul, melyek hajlékony absztrakt formák játékán keresztül elválaszthatatlanul fonódnak eggyé művészetében. 1912-től a Brüsszeli Művészeti Akadémián tanított, amelynek többször is az igazgatója lett.  1925-től a Belga Királyi Akadémia Szépművészeti Tagozatának igazgatója volt.

A három különböző és sajátos szecesszió között először ez a kiállítás teremt kapcsolatot. Az építőművészet egyéni útjait ugyanis összeköti Gaudí, Horta és Lechner a hagyomány, az újítás és a képzelet, az anyag és a szellem egységébe vetett bizalma. A kiállítás műveik tematikus csoportosításával rávilágít művészetük párhuzamaira, egyben Európa három "szecessziós városának" egymással rokon, egyidejű fejlődéséről is képet ad a látogatóknak.

Forrás: www.mnm.hu

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!