A szépség fontos a nőknek, ezért mindent meg is tesznek azért, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki magukból - még akkor is, ha az életüket kockáztatják.

Múlt: darázsderekat bármi áron

Meglepő, vagy sem, de a fűző több évszázadon át nemcsak a nők, hanem a férfiak mindennapi ruhatárának is elengedhetetlen részét képezte. A fűzővel a nők a derekat karcsúsították, míg a férfiak elsősorban az egyenes tartásért viselték, no meg a pocakot rejtették el vele. Viktória angol királynő korában a társadalom szó szerint a lélegzetelállító szépséget hajszolta: mivel akkoriban a darázsderék jött divatba, ezért a nők fojtogató fűzőkbe préselték magukat. Mivel a fűzőket egyre szorosabbra húzták, így az összenyomta a belső szerveket, megnehezítette a légzést, aminek pedig egyenes következménye lett az ájulás. Az 1800-as években egy, a fűző ellen harcoló orvos kimutatta, hogy száz ifjú hölgy közül 43 a túlságosan szorosra húzott fűző okozta betegségektől halt meg, a többiek pedig egész életükön át komoly gyomor-, bél-, lép- és májpanaszokkal küzdöttek. A fűző fénykorában a méh elszorítása miatt nők tucatjai váltak meddővé, illetve a terhességet is károsította az elfűzés, melyet még a várandósság idején is alkalmaztak az első hónapokban - nem csoda, hogy a fűzőt gyerekelhajtóként is emlegették.

Jelen: anorexia

Ahogy fent is írtuk, régebben a nők a darázsderékért küzdöttek, s bizony ennek eléréséért mindent megtettek. Annyira hajtotta őket a vágy, hogy megfeleljenek az ideális képnek, hogy számukra az sem számított semmit, hogy a túl szoros fűző miatt meghaltak. A mai kor „fűzőjét” úgy nevezzük, hogy anorexia. A betegség főleg a fiatal lányokat és a középosztályba tartozó értelmiségi nőket fenyegeti, majd hajszolja a halálba. Az anorexia nervosa kóros soványságot jelent, s alapvetően az önbecsülés hiányából fakad. Mivel a csontsovány topmodellek azt üzenik, hogy csak az a nő kívánatos, aki sovány, így sokan ennek elérésén fáradoznak. Ezek mellett viszont a kórképet a teljesítménykényszer és a depresszió is kiválthatja. Az orvosok akkor tekintenek valakit anorexiásnak, ha két hét alatt testsúlya több mint 10 százalékát elveszíti. Az anorexiás a tükörben mindig kövérnek látja magát, ezért önsanyargatásba kezd. Orvosi esetnek az a páciens tekinthető, aki legalább 15 százalékkal könnyebb, mint a legkisebb normális súlya. Az önéheztetéshez gyakran társul kényszeres tornázás is. Mindezek hátterében az áll, hogy az anorexiás személy testképe torzult, túl kövérnek látja magát. A betegség azért is figyelemre méltó, mert a kialakulása után a halálozási arány eléri a 8-9 százalékot.

Az önbecsülés 10 fő jellemzője

A magas önbecsüléssel rendelkező személy önmagát olyannak fogadja el amilyen. Ez azt jelenti, hogy a saját erősségeit és gyengeségeit egyaránt el- és felismeri. Minél nagyobb az önbizalmunk, annál könnyebb lesz megszabadulnunk az ösztönös és szándékos önkínzó gondolatainktól és megjegyzéseinktől. Az önbecsüléssel rendelkező személy:

1. Nyitott mások kritikájával szemben és tanul azokból.

2. Tiszteletben tartja mások gondolatait és hiedelmeit még akkor is, ha azok nem egyeznek az övéivel.

3. Őszinte és becsületes másokkal szemben.

4. Nyitott mások részéről áradó szeretet és közeledés elfogadására.

5. Az elutasítást képes feldolgozni.

6. Senkit nem szükséges meggyőznie, hogy igaza van.

7. Kockázatot tud vállalni a változtatás érdekében.

8. Nem tesz önmagának szemrehányást (még akkor se, ha netalántán van rajta egy kis felesleg).

9. Képes túlélni a sértéseket és csalódásokat.

10. Saját értékét magasra tartja.

• anorexia divat egészség fűző ideál szépség

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!