A salsa
A Salsa gyökerei Kubából származnak, de világraszóló népszerűségnek érdeme a New York-i puertoricoiaké. Ez a népszerűség közvetetten igaz, de egyenes következménye az amerikai gazdasági és szociális imperializmusának (McDonalds, Coca Cola, TV, mozi, stb.), de ez esetben talán jó értelemben.
Zenei értelemben véve a Salsa Kuba afro- spanyol zenei hagyományaira alapul, de a világméretű elterjedése a New York-i puertoricoiaknak tulajdonítható. Nekünk- nem latin embereknek- a latin kultúráról alkotott képünk és tudásunk az amerikai mozifilmeken alapul, melyekben túlnyomó részben puertoricoi élmények és tapasztalatok vannak megfilmesítve. Ám gyakran csak a stáblista felfutásakor halljuk először a zenét. Meglehet, hogy a mozifilmek hatása motivált bennünket, hogy ellátogassunk egy latin nightclubba.
1915 és1930 közt kb. 50 000 puertoricoi emigrált az Egyesült Államokba. Ezen felül később további 800 000-ren hagyták el a szigetet 1940 és 169 között (nagy részben New York városába). Nem kétséges tehát, hogy ezen időszak hatására a latin zene utáni kereslet világszerte növekedett. Ez volt az az időszak, amikor a Mambó, a Chachacha, a Rock n Roll, a Bomba, a Boogaloo és egyéb táncok erősen domináltak a táncparketten. A puertoricoiak New York és Észak- Amerika latin kultúrájára gyakorolt domináns hatása annak is tulajdonítható, hogy Puerto Rico amerikai protektorátus volt. Az 1917-ben hozott The Jones Act nevű törvényrendelet minden puertoricoi állampolgárt az Egyesült Államok állampolgárává tette. Ennek következtében a puertoricoiak szabadon mozoghattak a főország és a sziget között és lehetőségük nyílt Amerika szabad bevezetésére a latin kultúrába, fenntartva és ápolva a kapcsolatot ezalatt a saját identitásukkal és kulturális hagyományukkal.
Amikor a puertoricoiak New Yorkba emigráltak, gyakran a létért folyó küzdelem átélésére kényszerültek a gettókban. A mindennapi élet frusztrációitól való egyetlen menekülés hazájuk tradicionális zenéje, a „Bomba y Plena” volt. A Plena egyedüli hazája Puerto Rico eredeti puertoricoi stílus, mely korabeli élet-eseményeket dolgoz fel és melyet gyakran „éneklő újság”- ként (el periodico cantado) neveztek. Ez a puertoricoi zenei forma a 60-as éveken keresztül alkalmasnak bizonyult a népszerűségre a Salsa egyik stílusaként, a musica caliente- ként. Népszerű előadók dalszövegeiben az átlag puertoricoiakról és küzdelmeikről daloltak történeteket New Yorkban. Más művészek a jövőben vetett bizakodására, a hazájuk szeretetére és a romantikára helyezték az érzelmi hangsúlyt. Számos művész, akik a „Barrio”-kból (Kelet-Harlem és Bronx egy része) származnak, egy másik tipikus puertoricoi zenei műfajt játszottak, a „Bomba”-át. E agresszív afro- karib ritmusokon keresztül élték ki nehéz életfeltételeikből eredő frusztrációjukat, mely ritmus az 50-es évek Mambójának modernizációján keresztül a Salsa megteremtéséhez vezetett.
A késői 70-es években a „Salsa Caliente” elég jelentősen vesztett a népszerűségéből. A hallgatóság és az előadók új generációja emelkedett ki, a Salsa pedig elhagyta a Barrio realisztikus ábrázolását és újfajta szentimentális, szerelmes „Ízű” dalok láttak napvilágot. Ezen új „al- műfaj” később „Salsa Romantica” néven vált ismertté. Olyan Salserok, mint Eddie Santiago, Luis Enrique és Lalo Rodriquez is azok közé az első zenészek közé tartoztak, akik megkezdték az átmenetet a „musica caliente”- éből a „musica romantica”-ába. A Salsa Romantica manapság is tartja népszerűségét előtérben egy sor új sztárral, mint pl. Marc Anthony, La India, Jerry Rivera és Victor Manuelle mind a világ idősebb, mind a fiatalabb Salsa rajongóit egyaránt vonzva. Izzy Sanabria (a Latin NY Magazin újságírója 1973-tól 1985-ig) szerint a puertoricoiak a felelősek a Salsa és Mambó lépések egy táncba való olvasztásáért.
Ez az egybeolvadás különösen nyilvánvaló a népszerű Salsa Romantica-ában. Példaként említsük meg a puertoricoi zenész Marc Anthony „Hasta Que Te Conoci” című számát, ahol a zene lassan kezdődik (Son Montuno/Rumba), majd áttér egy gyorsabb tempóra (Salsa) fokozódva egészen a tetőpontig, azaz a trombiták és harsonák kérdezz-felek játékáig (Mambo), majd visszaesik, fellendül, ismét visszaesik és befejeződik. Nos! A Salsa szó jelentheti egy tánc egyedülálló összetevőjét de egyben egy egyedülálló zenei stílust is jelöl, mely megköveteli a táncostól mozgásainak és lépéseinek keverését és egyeztetését a zenével. A Salsa ma minden bizonnyal közelebb áll a puertoricoi Bomba tradíciójához, mint a Mambo/Rumba hagyományaihoz. A Bombát férfiak és nők táncolják, akik szívesen forognak, hogy egymással és a zenével versenyezve megmutassák ügyességüket. úgy gondolom, ez a Salsára is tökéletesen illik.
A 30-as és a 40-es évek alatt a mozifilmek hatására a kubai zene (főképp a Rumba) hatására erősödött, mely Amerikán át egészen Európáig eljutott. Azonban ez semmi sem volt a 40-es évekbeli afro- amerikai jazz- kitöréséhez képest. Mihelyt a két stílus összetalálkozott a latin zene és a jazz keveredése, fúziója jött létre.
A Big Band-ek vezetői, úgymint pl. a puertoricoi Tito Puente, Tito Rodriquez és a kubai Machito kiegészítették a Son Mambo szekcióját egy új zenei stílust hozva létre. Az ő érdemük ezen új stílus zenei alapjainak formába öntése, vagyis a Salsa megalkotása.
USA a Kubával való rideg diplomáciai kapcsolat 1962-beli kialakulásáig a New York-i és a kubai zenészek folyamatos hatást gyakoroltak egymásra egyéb párhuzamos latin stílusokat formálva. 1962-től a New York-i latin zene egyesítette a környező területek zenei ötleteit és inspirációját és megalakult a tiszta New York Latin stílus, melyben, legnagyobb mértékben a puertoricoi behatás dominált.
1962-től Puerto Rico lett az egyetlen hely a világon, mely el tudott érni az amerikai zenepiacig, és melyet e piac is a latin zenével való kapcsolatként tartott nyilván. A 70-es évektől Puerto Rico ellopta a latin zenét, és mint saját zenéjével uralja a latin zenei piacot.
Az a szó, hogy Salsa, ugyanúgy, mint a Jazz egy egyszerű fogalom a különböző ritmusok egybeolvadásának érzékeltetésére. Az 1960-as évek végén találták ki a latin zene jobb eladhatóságának érdekében, és a New York-i puertoricoiaknak köszönhetően egyre erősebbé vált világszerte a latinok és nem latinok között is. kétségtelenül Kuba a zenei örökség forrása, de a világban való elterjesztésének érdeme a puertoricoi embereké, akik mindmáig egy népszerű és globális tradícióként őrzik és terjesztik azt.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez