X-Faktor: Geszti Péter kifakadt a borzalmas tánctudás láttán

Folytatódott a verseny, ezúttal a táboron volt a sor.

A Thália Színház adott otthont a következő fordulónak, amolyan idézőjeles táborként, és elsőként azonnal egy izgalmas feladattal, a csoportos énekléssel. Amolyan alkalmi kórusok, vagy együtténeklések, ahol sem a dalt, sem a társakat nem ismerhették előre az énekesek. Első hallásra Danics Dóra tűnt ki, és noha a zsűri nem döntött, csak megbeszélte a hallottakat, mégis volt egy izgalmas pillanat, amikor Zámbó Krisztián újra megjelent a színen. És nem okozott csalódást, ahogyan Oláh Gergő sem, aki társaival nagyon húzós alapra énekelt.

A Move Like Jaggert is meghallgathattuk, és a One Direction is megszólalt, fél, de legalább negyedhangokkal az eredeti mellett. Csobot Adél is hozta a megszokott formát, ezúttal visszafogottabban, a zsűri tetszését nem feltétlenül nyerte el, de nem biztos, hogy mindig a mentoroknak van igaza.

Az oldszkúl ikerpárosnak nem feküdt a modern műfaj, amolyan „enyjebenyje rebekásra" sikeredett, de sebaj, akadtak még hamis hangok, elcsukló, szöveget nem tudó versenyzők, és bizony kellett a türelem, hogy kibírjuk az egyedi „átiratokat".

A kiesőkkel közölték a kegyetlen ítéleteket, és akik bentmaradtak, azok előtt ottmaradt a lehetőség. Ami egyszerre rejt hírnevet, pénzt, de akár karriert is, aminek itt az első állomása. Hogy ez könnyebb út, vagy nehezebb, nem egyszerű eldönteni, az idő mindenesetre lerövidül, és nem kell végigjárni a klasszikus zenészpoklot, ami akár évekig is tarthat.

Csobot Adél szorongva állt, de annak ellenére továbbjutott, hogy ezúttal a társak mellett kevésbé csillogott, a testvérpár egyik tagja lépett csak tovább, a női nem kapta a nemet, míg Gábor zöld utat kapott.

A következő körben egészen más volt a kihívás. A tánctudás került előtérbe. Kicsit fura volt Nagy Feró szájából a táncról hallani, de ugye a „Gyere kislány gyere" stílusa nem merült teljesen feledésbe, így akár visszatérésről is beszélhetünk. Akadt olyan énekesjelölt, aki hazament volna, Geszti Péter megpróbálta rábeszélni, nagy nehezen sikerült.

Maga a tánc nagy kihívás, nem is ment úgy, ahogy azt a mentorok elvárták, mind a koreográfusok, mind az énekesek megszenvedtek a feladattal. Elsőként a fiúk léptek színpadra, az amolyan sebtiben összedobott és természetesen szétesett produkcióval. A taps nagyjából a helyén volt, akadt aki eltalálta a lépéseket is. A nők követték az előttük fellépőket, és az összevisszaság itt is tarolt. Geszti Péter kifakadása után újra eltáncoltatták velük a kört.

Kicsit fura, amikor a mentorok egy tableten nézegetik a versenyzőket, amikor nem is emlékeznek az arcokra, így sokan kiesnek, de akad, akik maradnak, akikre legalábbis halványan, vagy erőteljesebben emlékeztek.

Ennek a fordulónak néző szemmel szakmai értéke nemigen volt, hiszen a csoportos éneklésből nem sokat hallottunk, a tánc pedig maga volt az értékelhetetlenség. Egy csoport megkapta a lehetőséget, hogy csapatokat alkosson, így egy helyet felhasználhasson a megmaradtak közül. Egy napjuk maradt felkészülni az újabb kihívásokra. De ez már a következő nap dolga ...