Azt írja az egyik online lifestyle magazin, hogy a hazai berkekben méltán népszerű Szecsődi Karina (leánykori neve: Szecsődi Károly) egy fotósorozat keretében fantasztikus sminket kapott Dominique Robertstől, a face image magyarországi pápájától.

A képeket elnézve mi sem tehetünk mást, minthogy gratulálunk a sminkesnek, valóban profi munkát végzett. Karesz korábbi arcait ismerve ennek a styling csapatnak azt is elhisszük, hogy akár Steiner Kristóf Özge kutyusából is Gisele Bündchent varázsolnak. Károly már-már kaffkai metamorfózisának állomásairól kéretlenül is értesül a közvélemény. Azt nem állítanám, hogy a történet különösebben érdekelne, de mindenképpen izgalmas lenne megfejteni, mit is kíván üzenni megjelenésével a külvilág felé? Mert kétségünk se legyen afelől, hogy van mondanivaló, ezért csak azt tudom elképzelni, hogy mi, a sokkolt közeg, egyszerűen képtelenek vagyunk dekódolni az információkat.

Jómagam annak vagyok a híve, hogy merjük bátran használni öltözékünket, frizuránkat a környezetünkkel való kommunikációban. Ez alatt persze nem azt értem, hogy utcai viseletünket alakítsuk át egy folyamatosan változó, vibráló performanszszá attól függően, hogyan változik a hangulatunk, illetve, hogy éppen kikkel állunk szemben! Eddig azt gondoltam, hogy az önkifejezést tágasan értelmezem. Értem, amikor ugyanaz az illető casual hangulatú ruhákban, kissé „szélfútta” frizurával jelenik meg egy közvetlen, laza eseményen, de természetesen ugyanő másnap már kifogástalan eleganciával, konzervatívabb rőzsével fogadja cége külföldről ide látogató vezetőit. Nálam a határ valahol itt húzódik, feleslegesen most nem fárasztanék senkit annak fejtegetésével, hogy egyéb helyzetekre mit javaslok. Aki ismer, tudja, aki nem, annak ajánlom szíves figyelmébe korábbi blog bejegyzéseimet. Eddig úgy éreztem, hogy nyitott, elfogadó személyiség vagyok, de be kell valljam, most már jobban átérzem vitapartnereim hevületét, amikor korábbi posztjaim kapcsán már egy rózsaszín férfi ing láttán is heves buzizásban törtek ki. Náluk az a határ, nálam Károly! Hogy egy régi, falusi mondást idézzek, amit valamiért ide éppen helyénvalónak érzek: „Töke van a menyasszonynak!” Értem én, hogy az orvostudomány jelen állása szerint bárki csináltathat teltebb ajkakat, rakathat nagyobb melleket, vasaltathat simább zacskókat. Oké, legyen, még csak nem is zavar! Bántott a nőiességedben, hogy a szoptatást követően nem a megszokott melleket látod? Helyrerázza az önképedet? Rendben van, csináld! Akkora szájakat akarsz, mint annak a csajnak a plakáton? Megkapod!

Kedves Károly, félve kérdem én, ha a te életedben az orvostudomány már elérhetővé teszi, és esetleg egy unalmas délutánon körmeidet piszkálgatva bevillan, hogy mától te egy csillogó szőrű paripa vagy, vajon azt is megcsináltatod? Tegnap Karesz, ma Karina, holnap meg a Ráró?

Szerző: Kun Gergely - gardrob

Fotók: lifemagazin.hu

• gardrob szecsődi kari

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!