Te

A kapcsolatunk vége is már csak erről szólt, rólad. Arról, hogy te szellemként jártál az életembe, mert már semmid nem maradt számomra azon kívül , hogy az apró sebeimre olykor-olykor csókot lehelj. Csak jöttél és mentél, úgy közlekedtél akkoriban az életemben, mint egy menetrend szerint üzemelő járat. De mégse, mert te csak akkor jelentél meg, ha kedved volt hozzá, vagy kudarc ért. Akkor kellettem én, mert tudtad, mindig marad bennem annyi szeretet , hogy még jusson neked is. Ezt egészen addig játszottuk, amíg hittem bennünk. Az utolsó hónapokban már annyira természetes volt, hogy nem vagy ott. Egyszerűen tudtam, hogy az együtt semmit nem jelent. Mert ha ma velem vagy, holnap vagy az után már gondolnom se kell rád, mert az elmémet gyilkolja a tudat, ha gondolok rád, mert az elmémet gyilkolja a tudata annak, hogy nem vagy.

Feleslegessé vált minden amit adsz, mert kevés volt. S ahogy minden, úgy Te magad is egy idő után kevés lettél számomra.

De nem szabad elfelejteni, hogy ennek vége és Te csak egyszer jöttél el. De nem bánom. Örömmel gondolok rád, boldoggá tesz a tudata annak, hogy elmondhatom : volt dolgunk egymással.Élveztem minden percét. Igazából, minden napomban itt vagy. Ugyan úgy, mint amikor tényleg velem voltál. Csak most másképp.Mert én minden reggel úgy kelek fel, hogy köszönetet mondok azért, amim van és Te egy kicsit mindig az enyém maradsz. A mai napomban is itt vagy velem. Persze tudom, hogy fizikailag nem vagy itt, én még mindig érezlek. Néha eljátszom a gondolataimmal, mert muszáj. Vagy csak így könnyebb… mi van , ha meg 40 év múlva is ott leszel? Virágszálnak hívtál, öntöztél is a szerelmeddel minden egyes nap. Tudom hogy az igaz volt.Az igazi virág mindig többet fog érni a műnél. Pedig az is szép. De te az igazit akartad, engem és minket. És akar milyen furcsa is ez most neked, én köszönöm és büszke vagyok ránk. Mert az a rengeteg pillanat a miénk volt. Lehet, hogy ott akkor abban az életszakaszban ez volt a feladatunk egymással.

De köszönöm, mert minden nap hálát adok azért, mert a részem vagy. Mert tudom, hogy egész életemben elkísérsz majd akár mellettem leszel akár nem.

• érzések lélekhangok párkapcsolat

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Krausz Dominika

Nem kötelességből írok, a tollamnak szüksége van valamire, ami megihleti. Sosem tudtam úgy alkotni, mintha ez egy megoldandó feladat lenne. Tizenkét évig versenytáncoltam, úgy tartják a nagy táncosok nem a technikájuk, hanem a szenvedélyük miatt válnak naggyá. Ezt a szenvedélyt mára az írás jelenti számomra, ez az én "váram", ahová ha kell elmenekülhetek és úgy érzem adhatok magamból valamit másoknak. A célom, hogy amikor olvassák a bejegyzéseimet, érezzék magukat jól az emberek egy olyan helyen a világban, ahol értékre lelhetnek. Függetlenül attól, hogy öröm vagy csalódás van a lelkükben, találjanak a soraim közt valamit ami hasznos lehet számukra bármilyen élethelyzetben.