Szingli anyák

Az egyedülálló anyák önkéntes összejövetelén mindig ugyanaz zajlik. Néhányan, akiket ez különösen érzékenyen érint, úgy érzik magukat, mintha valamilyen addikcióról leszoktató csoportterápián ülnének körben, és rövid köszöntés után szembesíteniük kellene önmagukat és másokat az egyedülálló anya státuszával. Hello, X vagyok és egyedülálló anya. Legszívesebben hozzátenné még: és rohadtul nem élvezem. Ezért inkább elharapják, vagy a fogaik között mormolják el, mint valami káromkodást.

A válás utáni önsegítés mind ugyanarról szól, építsd újjá magad, meglátod menni fog, erős vagy, egy igazi főnixmadár típus. Főnixmadár? Jelenleg inkább egy túzok, vagy inkább veréb. Az is viharvert, megtépázott és szárnyaszegett. Az egyedülálló anya azonban, ezeket a negatív gondolatokat azonnal elhessegeti, és a lelkét sújtó természeti károk ellenére néha mégis sikerül jobban kinéznie, mint férjezett nőtársai, monogramos jegygyűrűvel és rengeteg retusált esküvői képpel az elektromos kandalló párkányon.

A szingli anyában mindig nagyobb az önmaga összerakása felé irányuló igény, mert tudja, hogy minden tőle függ. Vannak nehezebben elviselhető napok, olyankor alig várja, hogy a hűtő aljából végre kihalássza a rosét, és egyedül keseregjen úgy pár órán át, az arcán lecsorgó fekete szemfestéket úgysem látja senki. Persze kizárólag akkor, amikor a gyereket már dúdolva mély álomba ringatta. A szingli anya reggelre virradva mégis bámulatosan összekaparja tartalékait, sminkben, frissen mosott hajjal fél kézzel kávét kortyol, a másikkal pedig bőszen reggeliző pelyhet kavargat, Mickey egeres tálban.

A szingli anya a munkahelyén próbál kétszáz százalékosan helytállni. Igyekszik nem hibázni, mert akkor azonnal rásütik a szerencsétlen, gyermekét egyedül nevelő anya címkét, aki csoda, hogy még normális egyáltalán. Így is megértette, a felelősségteljesebb feladatokat soha nem ő kapja már. Helyzete és idegrendszere labilis, gondolhatják ők, így nem is építenek rá hosszú távon, ugyanakkor tudják, egy szingli anyát nem éppen etikus kirúgni. Pedig a szingli anya ott van mindig, a gyerek szavalóversenyén is, meg a céges motivációs tréningen is, pedig ugyanazon a délutánon van mindkettő. Hogyan csinálja? Talán kérdezzük meg őt. Mindenesetre bámulatosan. Mert a szingli anya egy szerepzsonglőr, egy életművész egy privát logisztikai menedzser. Ezt senki nem tudja, micsoda energiába kerül. Az egyedülálló anya nem titkoltan utálja az ünnepeket. Valójában utálja egyedül hazacipelni a fenyőfát, ami az úton sebesre szurkálja a kesztyű nélküli átfagyott kezét. De mindez eltörpül amellett, amikor a fenyőfát együtt kiválasztó családokat figyeli frusztráltan, és halálra idegesíti őt a férjekbe kapaszkodó, egysejtű agyú feleségek sipákolása. Mégis, csodás karácsonyt varázsol a gyereknek.

Az egyedülálló anyának minden nap a kihívás napja. Mert a kocsin egész éjjelre égve hagyott fényszóró reménytelenül lemeríti az akkumulátort, olyankor férfisegítséget kell szerezni, ráadásul bika kábellel együtt. A szingli anya úgy tapasztalja, a pasik szívesen bikáznak, egy baj van velük, a napra lehet nézni, de a karikagyűrűjükre nem. A szingli anya pedig régen eldöntötte, a nős férfi tiltott zóna, mert nem akar hiábavaló szívfájdalmat. A szingli anya már nem olvas önsegítő könyveket, nem jár jósnőhöz, nem kezdett művészi tevékenységbe, nem jár Tiffany szakkörre, nem makramézik, nem készít mozaik hamutálat színes üvegből. Mert ezekre holt biztos, hogy nincs ideje. Néha viszont kirúg a hámból, és előfordul, hogy önfeledten táncol. Ilyenkor viszont tudatosan ügyel, ne adja elő szomorú szemmel az egyedül álló anya bluest. Válás, exférj, gyerek, mind egyelőre tabu téma. A sajnáltatás nem cél, az önsajnálat csak egyedül a kanapén megengedett, százas papírzsepivel.

A szingli anyuka gyermeke minden kihívás ellenére boldog gyermek. Miért? Mert idejében ki lett mentve a családi tűzfészekből, és csöndes, fegyvermentes övezetbe lett költöztetve. Egyedülálló anyának lenni sokszor akadályverseny, mégsem kell életfogytig tartó büntetésnek felfogni, mert rengeteg lélekerősítő hatása van. Egy ideiglenes állapot, amit tekints inkább ingyenes személyiség fejlesztésnek, mint letöltendő szabadságvesztésnek. Rengeteg szépség is van benne, csak meg kell tapasztalnod.

Király Eszter

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!