Széles terpesz, rock and roll!
Alaitner András rendkívül izgalmas zenéket ír, és érdekes gondolatokat fogalmaz meg! Hogy merre tart éppen most, miképpen készül új lemezére, és kiket is hallgat, kiderül az alábbi exkluzív interjúból!
Mennyiben lesz más a hangzás és a stílus?
Ami a hangzást illeti, mindenképpen be szeretném hozni a zenébe a gitárszintit. Tudom, hogy ez 2012-ben már abszolút nem újdonság, de bizonyos hangulatok megjelenítéséhez kitűnő eszköz. Teljesen új színt hoz a zenébe. Változás lesz, hogy nem ragaszkodom pl. ahhoz, hogy csak nylon húros gitárral legyenek feljátszva a dalok, ezért szeretnék úgymond hagyományos akusztikus gitárral is játszani pár szólót, szólamot. De ami igazán változást hoz az az, hogy ismét előveszem a villanygitáromat! Csöves erősítő, torzító, ahogy kell. Széles terpesz rock and roll.:) Tudom, most mondhatnád azt, hogy az első lemezen is volt némi gitárszinti is, meg villanygitár is. Igen tényleg volt, egy lehelletnyi. Viszont az új lemezen konkrét dalok, szólók lesznek, elektromos gitárral, vagy éppen gitárszintis megoldással. Ennek eredményeképpen a stílus is egy keményebb irányba fog eltolódni és végképp behatárolhatatlan lesz. Legalább is most így gondolom, de ez még nagyon sokat fog változni. Az első lemeznél még valamennyire törekedtem arra, hogy egységes latin hangulatú legyen az egész lemez, a mostani anyagnál ez már mind nem számít.
Kikhez szól az új album?
Elsősorban a gondolkodó emberekhez. Már jó pár éve elegem lett ebből, a fogyasztói társadalom által kínált világból, ahol az emberek tárgyakként vannak kezelve, ahol minden és mindenki pótolható. Ha figyelmesen szemlélődünk, láthatjuk, hogy az orrunk előtt hullanak szét olyan dolgok, amik egy „normális” társadalomban elképzelhetetlenek és kizárólag egy dolog számít, a profit, fogyasztás, növekedés! A mély, komoly értékek kezdenek teljesen háttérbe szorulni, vagy eltűnni. Az embereket, családokat teljesen megbolondítják. Ezért mélységesen megvetem ezt a végletekig korrupt pénzügyi és politikai rendszert. Úgy érzem, hogy minden eszközzel blokkolni kell, vagy legalábbis felhívni a figyelmet, hogy van más választás is, és hogy a világ nem csak annyiból áll, amennyit a nagyhatalmú média megmutat. Sokadjára is elmondani, hogy az élet igenis szép, még Magyarországon is, és tulajdonképpen a halál se rossz! Az utóbbiról szinte alig esik szó, pedig…. Tudom, hogy ezek nagy szavak és gondolatok, de ez a kor ezt hozza ki belőlem. Jó pár dalt írtam a témában igaz, hogy nem minden érzést tudok kifejezni kizárólag instrumentális formában, ezért is döntöttem úgy, hogy egy - két dalban lesz prózai rész.
Merre tart a hangszer? Mesélni, felzaklatni, vagy szórakoztatni szeretnél?
Kiket hallgatsz manapság? Kik hatnak a jelenben rád?
Lehet, hogy meg fogtok lepődni, de gitáros zenéket hallgatok a legkevésbé. Amire mostanában rákaptam, az a hip-hop. Két jeles képviselője Akkezdet Phiai és a Punnany Massif szól a leggyakrabban. Ezeknél a csapatoknál nem kifejezetten a zene ragadott magával, sokkal inkább a szöveg az, ami megfogott. Ezen kívül még Clint Mansell és Hans Zimmer, ami rendszerint terítéken van. A filmzenéket nagyon szeretem. Ami gitáros, az John 5 God Told Me To lemeze. Napok óta ez megy oda vissza.
A rendkívül izgalmas muzsika modern és emberi gondolati háttérrel mindenképpen új megvilágításba helyezi a zenészek, és a hallgatók lelkét. Igenis érdemes megtalálni azt, ami örökkévaló, és nem cserélhető bármelyik pillanatban. Ameddig várjuk az új albumot, addig is egy kis ízelítő Alaitner András világából!
Bokros László
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez