Smooth Jazz Ünnep a javából

Grover Washington Jr. emlékzenekar a Gödörben 2011. 11. 11.-én. Persze ez így túl egyszerű…Itt, néhány mondatban szinte lehetetlen visszaadni azt a vidám, könnyed, csuklóból eljátszott, mégis fantasztikus muzsikát, amelyet a csapat évről-évre megrendezendő nagykoncertjein nyújt.

Ha év vége, akkor Albert Zoltán előáll valami újjal, valami frappánssal, valami olyannal, amire senki sem számít. Illetve, aki ismeri a zenekart, az egyenesen várja a kiszámíthatatlant.

Zséda, Tóth Vera, Caramel, Peet.

Így festett az idei vendéglista. Természetesen áthangszerelve az emlékzenekar hangulatára és tudására. Ugyanis nem csupán megszokott feldolgozásokat hallhattunk, hanem minden dalt megspékelve valamilyen apró ötlettel, vagy éppen monumentális szólóval.

Nyírő Áron olyan alap, amelyre akár egy világot is fel lehet építeni, ettől a ponttól kezdve olyan biztonságban van mindenki a színpadon, amelyet nagyon ritkán hallhat a rutinos koncertre járó.

Apropó, 450 ember volt jelen, és hol funky, hol akár már-már disco-feelinget idézve élvezte a muzsikát. Valami megmozdult nagyon jó irányba. Akár a közönség összetételét, akár a zenészek mosolyát vesszük szemügyre, talán itthon is érthetővé válik, hogy a jazz igenis élő, nyitott, és táncolható muzsika, csak úgy kell interpretálni, hogy az mindenki számára érthető és befogadható legyen.

Talán éppen ez a legnehezebb.

És a legkönnyebb is, ha valaki olyan mesternél keresi a kulcsot, mint Grover Washington Jr.
És teljesen mindegy, hogy éppen a Funkfoot, vagy egy „Zsédai” Winelight szól, a smooth atyja együtt lélegzik mind a hangszerekkel, mind a roppant kedves, és műértő közönséggel.

A Just The Two Of Us Tóth Verával szinte minden, ami befogadható, Caramel és a Pár óra, vagy a Peettel közös Soulful Strut pedig tovább nyitja a belülről, szívből és lélekből, és valahonnan a múltból táplálkozó zenészeket, hogy a csúcspont előtti végéhez érve a Mr. Magic érvényes legyen mindarra az életműre, amiből nagyon kellemes, nagyon szerethető ünnep kerekedett.

Talán egyetlen dolgot kívánhatunk jövőre.

A nézőszámhoz a kétszeres szorzót, de Albert Zoltánt ismerve ez szinte nem is feladat.

Találkozunk egy év múlva.

És újra együtt ünneplünk.

Mert a jazz jó.

És könnyed.

És kellemes.

És örök.