Először is fontos tisztáznunk, hogy mit is értünk borderline személyiségzavar alatt. Már maga a név is beszédes, hiszen a borderline azt jelenti, hogy „határeseti”. Ebből következik, hogy az érintett személy pengeélen táncol az ép és a kóros állapot között. Nagyon impulzívak, érzelmeiket szélsőségesen élik meg, haragjukat nem tudják kezelni.

Ez az állapot a lakosság csaknem 2-3%-nál előfordul, és az érintettek nagy része nő. Gyakran társul más kórképekkel is, mint például a depresszió vagy a nárcisztikus személyiségzavar.

Kialakulása számos okra visszavezethető. Lehet örökletes, kiválthatják szociális tényezők, ugyanakkor a rossz anya-gyerek kapcsolat is előidézheti. Amennyiben az utóbbiról van szó, a felnőtt gyermek nem tud normális kapcsolatot kialakítani senkivel a környezetében, így lassan kialakul nála a kórkép. 
Most pedig térjünk rá a tünetekre, a diagnózisra. A betegség kihat az érzelmek kezelésére, a környezethez való alkalmazkodásra, a viselkedésre és a kognitív dolgokra is. Jellemző a betegekre, hogy kárt tesznek magukban, gyakori a szuicid hajlam. Üresnek, magányosnak érzik magukat, amiből nem látják a kiutat. Ezért nem ritka náluk a szerhasználat.

A diagnózist a nemzetközi betegségosztályozási rendszer alapján állítják fel. Fontos a tünetek gyakorisága és időtartama. Fő szempont, hogy a fiatal felnőttnek instabilak az interperszonális kapcsolatai, valamint önképük és érzelmeik impulzivitása jellegzetes legyen. Ezeken felül az alábbi tünetek közül legalább ötnek jellemzőnek kell lennie a betegre:

#1 Kétségbeesetten próbálnak tenni a vélt vagy valós elhagyatás ellen.
#2 Emberi kapcsolataik instabilak, hol túlidealizálja azokat, vagy nagyon lebecsüli.
#3 Impulzívak, és legalább kettő önkárosító szenvedély igaz rájuk az alábbiak közül: felelőtlen szex, kábítószer-vagy alkoholfogyasztás, gondtalan autóvezetés, falás.
#4 Jelentős hangulatváltozásaik vannak, amely miatt érzelmileg instabilak. Ez megnyilvánul könnyű ingerelhetőségben vagy szorongásban.
#5 Krónikus üresség érzése jellemző rájuk.

#6 Haragjukat nem tudják kezelni, ezért gyakori náluk a dühkitörés, az állandó haragérzet. Előfordulhat ismétlődő verekedés is.
#7 Felléphetnek náluk átmeneti, stresszhez kapcsolódó paranoid gondolatok.

A borderline személyiségzavar csak hosszú terápiával kezelhető. Általában kognitív viselkedésterápiát vagy sématerápiát alkalmaznak. Az utóbbi lényege, hogy a rossz viselkedésmintákat helyettesítik a megfelelő mintákkal. A kezelés azért tart sokáig, mert teljes újratanulást kell biztosítani a betegeknek. Konkrétan fel kell építeni számára egy biztos, bizalmon alapuló szülőkapcsolatot, melyen keresztül megtanulja, hogyan kell emberi kapcsolataiban viselkedni. Mivel gyakran társul egyéb mentális kórképekkel is, azokat is külön kezelni. Súlyos esetben gyógyszeres kezelésre is szükség van a tünetek enyhítésére.

A borderline könnyen megelőzhető, ha a szülők kisgyermek korban megerősítik gyermekük küzdőképességét, valamint szoros, stabil kapcsolatot alakítanak ki vele. Fontos a szakember igénybevétele, hiszen a személyiségzavarban szenvedőknél gyakori az öngyilkosság. Ezenfelül szükség van a környezet támogatására, elfogadására.

• borderline egészség mentális betegségek személyiségzavar

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!