Létezik néhány nehéz dolog a szerelemmel kapcsolatban. Gyakran fordul elő, hogy nem egyforma jelentőségű egy kapcsolat kettőnk életében, s előbb utóbb kiderül, hogy míg a szerelem az egyik félnek túlságosan hosszú, a másiknak túl rövid.

Nem vagyunk egymás tulajdonai, nem rendelkezünk a másik életével, ezért nehezen vesszük a szakítással járó lelki kínokat.

A magam részéről csak annyit mondhatok bárhogy, bármiért is ért véget egy kapcsolatom, rendkívül megviselt, sok időbe és belső munkába telt elfogadnom a változást és a tényt, hogy az élet megy tovább…

Az még több fáradozásba, hogy a figyelmem befele fordítsam, s életem legfontosabb, minden és mindenki felett álló kapcsolatát, az önmagammal valót létrehozzam, ápoljam, gondozzam, és szeretettel figyeljek rá minden áldott nap. Ugyanis csak ezzel tudott elérkezni az a pillanat az életembe, hogy hangosan és határozottan kimondhattam: engem mindig, minden pillanatban szeret valaki, egy külső világtól független ember, egy örök drukker, akivel együtt élek: én magam.

Persze ettől még megvisel mások belső vívódása, s nagyokat hallgatok a barátnős kávézáson, ha valaki a fent említett – épp most szakított –  helyzetben van, mert mindig tanul valamit az ember.

– Nem arról van szó, hogy egy másik embert meg akarunk bántani azzal, hogy elhagyjuk, és mással szeretnénk élni az életünket – mondja Petra. Mindannyian boldogok akarunk lenni, ennyi az egész. Mindenki boldogságra vágyik, és ezt nem lehet senki szemére vetni. Bármilyen kegyetlenül hangzik is mindenkinek elsősorban saját magához kell hűségesnek lennie, ahhoz az egy élethez, amelyet itt és most élhet, ahhoz az időhöz, amelyből minden percben egyre kevesebb van. És amiért csak úgy lehet felelősséget vállalni, hogy boldoggá tesszük magunkat.

Senki nincs beoltva szerelem ellen – teszem hozzá halkan - mindenkinek jár a boldogság, s ha mennie kell, akkor menjen, inkább mint egy fél életen át megbánja azt, hogy nem lépett, hogy nem tett magáért semmit.

• életmesék párkapcsolat szakítás

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!