Hogyan alakulnak ki a paraszociális kapcsolatok?

A személyes kapcsolatokhoz hasonlóan a paraszociális kapcsolatok is akkor kezdődnek, amikor a médiahasználó találkozik és megismerkedik egy médiaszemélyiséggel. Ha a személyiség olyan benyomást kelt, ami miatt a médiahasználó az interakción túl is gondolkodik róla, a paraszociális interakciókból paraszociális kapcsolat alakulhat ki.

A paraszociális kapcsolatokat viszont további paraszociális interakciók erősíthetik, ami néha paraszociális kötődéshez vezet. Sőt, ha a paraszociális kapcsolat véget ér, akár azért, mert a médiaszemélyiség meghal, akár azért, mert a műsor vagy filmsorozat, amelyben szerepel, véget ér, vagy mert a médiahasználó úgy dönt, hogy nem kíván tovább foglalkozni a médiaszemélyiséggel, a médiahasználó paraszociális szakításon mehet keresztül.

A kutatások azt mutatják, hogy az emberek a paraszociális kapcsolat elvesztésére hasonló módon reagálnak, mint egy társas kapcsolat elvesztésére. Amikor például a Jóbarátok című tévésorozat véget ért, azok fejezték ki a legnagyobb fájdalmat ennek kapcsán, akiknek a legerősebb paraszociális kapcsolatuk volt az egyik szereplővel.

Első pillantásra furcsának tűnhet, hogy a médiahasználók a kölcsönösség hiánya ellenére paraszociális kapcsolatokat alakítanak ki, de fontos megjegyezni, hogy az embereket evolúciósan arra hangolták, hogy társas kapcsolatokat alakítsanak ki. A média meglehetősen új keletű fejlemény az emberi történelemben, és ez egy várható hozadéka volt. Az emberek különösképpen hajlamosak arra, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak más emberek arcára és hangjára. Évszázadokon át az egyetlen arc és hang, amellyel rendszeresen találkoztunk, a mindennapi életünkben, élő embereké volt. Ez a 20. század elejétől kezdve a rádió és a filmek megjelenésével megváltozott, és mire a televízió széles körben elérhetővé vált, a médián keresztül megismerhető arcok és hangok száma exponenciálisan megnőtt.

Az agyunk azonban soha nem vált alkalmassá arra, hogy különbséget tegyen a médián keresztül látott és hallott emberek és a valós életünkben látott és hallott emberek között. Ezért ezeket a találkozásokat ugyanúgy dolgozzuk fel és ugyanúgy reagálunk rájuk, ami a paraszociális jelenségek minden formájához vezet.

Következésképpen, bár a pszichológiai kutatások néha megpróbálták patologizálni a paraszociális kapcsolatokat, a legtöbb tudós ma már egyetért abban, hogy a paraszociális kapcsolatokban való részvétel normális, és olyasmi, amit a médiahasználók többsége tesz. Ráadásul a legtöbb ember tisztában van azzal, hogy a médiaszereplőkkel való kapcsolataik nem valódiak, bár ez a tudat nem akadályozza meg őket abban, hogy úgy reagáljanak, mintha azok lennének.

Mik a hatásai ennek a kapcsolat fajtának?

Kutatások kimutatták, hogy a paraszociális kapcsolatok számos módon befolyásolhatják a médiahasználókat. Ha egy egyén paraszociális kapcsolatban áll egy médiaszemélyiséggel, akkor ez a személyiség befolyásolhatja politikai nézeteiket és szavazási döntéseiket, vásárlási magatartásukat, a nemi sztereotípiákkal kapcsolatos attitűdjeiket és a különböző embercsoportokba, például a tudósokba vetett bizalmukat.

Ez a befolyás lehet pozitív vagy negatív attól függően, hogy a médiaszemélyiséggel való paraszociális kapcsolat pozitív vagy negatív. Ami talán pozitívumnak bizonyul az az, hogy a paraszociális kapcsolatok növelhetik az önbizalmat, javíthatják az egyén saját magába vetett hitét, és erősebb hovatartozás-érzést eredményezhetnek. A COVID-19 világjárvány idején kiadott karanténrendeletek okozta elszigeteltség megnövelte az érdeklődést a médiafigurák által játszott társadalmi pótcselekvés szerepe iránt.

Bár a témával kapcsolatos kutatások korlátozottak, úgy tűnik, hogy azok az emberek, akiknek nem volt más szociális lehetőségük a lezárás ideje alatt, a tévé- és filmszereplőkhöz és az online közösségi médiához fordultak, hogy kielégítsék az interakció és a kapcsolat iránti igényüket. A paraszociális kapcsolatok tehát segítettek néhány embernek megbirkózni a korlátozott társadalmi kapcsolatok hosszú időszakával.

Végszóként tehát megállapíthatjuk, hogy paraszociális kapcsolatok teljesen normálisak, sőt, pozitív hatással lehetnek az ember jólétére, főleg a nehéz időkben. A paraszociális kapcsolatok azonban leginkább kiegészítik vagy kiegészíthetik valakinek a társas kapcsolatait és szociális szükségleteit. Bár a paraszociális kapcsolatokkal alapvetően semmi baj, nem szabad elfelejteni azt sem, hogy semmiképp sem helyettesíthetik a valós, személyes kapcsolatokat és interakciókat az életünkben.

• paraszociális kapcsolat

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!