Kortalan remekművek: Budapest Retro 1-2, Balaton Retro

Papp Gábor Zsigmond alkotásai manapság egy elavult korszakról tudósítanak, mégis, ha jobban körülnézünk talán mégis érdemes megfigyelni az egy, néhol két fokozattal lassabb világot, amelyben még annak idején még mi is éltünk, sőt akár jól is éreztük magunkat.

Az ismerős társadalmi terek és társasági központok mellett érdemes a hétköznapokra koncentrálni.
Hogy miképpen, és miért működött mégis az egyébként mai szemmel működésképtelennek hitt, noha akkor a maga teljességében megélt mini-Univerzum?

A filmek önmagukban is tejes képet mutatnak mindarról, amit annak idején fontosnak gondoltak, ami problémát jelentett, vagy aminek egyszerűen csak örülni tudtunk. Mert csakugyan, annak ellenére, hogy számtalan elem ma már vállalhatatlan, mégis létezik egy jellemző nosztalgia, ami szinte mindenkit magával ragad, aki benne élt, aki pedig nem, annak éppen a sokszoros paradoxon válhat vonzóvá.

Utópiában, megvalósult, ám rövid ideig tartó utópiában araszoltunk valamiféle megfejthetetlen cél felé, ám valójában a burok sziklaszilárdnak és törhetetlennek tűnt.

Szóljon akár egy disco-dal, korabeli viseletben és tánccal, vagy hallgassuk csak a jégkrémpálcikák elszórásának káros mivoltáról, vagy éppen a kereskedelemben zajló pazarlásról, otthon érezzük magunkat, hiszen minden logikátlanság ellenére ott találjuk azt a fura, de fogyasztható humanitást, amelynek azóta szinte már nyomai sem maradtak.

Hogy mi történik ma velünk. Minden bizonnyal képtelenek vagyunk megállapítani, és csak évtizedek múlva találhatjuk meg a megfelelő távolságot, és nézőpontot, hogy mai önmagunkat értelmezni tudjuk.

Ám a múltban ott a jelen, illetve előzményei, vagy éppen a tézis, amire antitézissel, vagy szerencsésebb esetben szintézissel válaszolhatunk.

És járjunk akár a Nagykörúton, akár az Ecseri piacon, képzeletben vagy valóságosan, minden egyes szeglet ismerős, és ugyan ma nem állnak sorok farmerért, és szinte semmilyen tiltott gyümölcs nem maradt, mégis újraéledhet valami kellemes bizsergéssel egybekötött izgalom.

Vagy legalább az időutazás csodája.

Bokros László