Lassan három évtizednyi tapasztalattal rendelkezve elmondhatom, hogy az életben számos rosszal kellett szembenéznem. És igen, ezek alaposan megtaposták a lelkem minden apró részecskéjét. De mindig fel tudtam állni, és miután már mankók nélkül is tovább tudtam lépdelni, akkor újra és újra rácsodálkoztam a világra, és annak minden apró csodájára. Azóta minden egyes nap végén egy oldalt tele tudok írni, hogy mi az, amiért hálával tartozom a sorsnak.

Néha olyannyira ki akarjuk élvezni az életet, hogy közben a valódi életről lemaradunk.

Azt hiszem, hogy kicsit lassabban kellene élnünk, jobban átadni magunkat a pillanat csodáinak. Álmodozni, révedezni, gondolkodni, megélni, átélni, cselekedni, okosan és boldogan a jelenben élni, a jövőbe tekinteni, a múltat megőrizni.

És nem kell mindent azonnal megszereznünk, amire vágyunk, „van valami értékesebb a várakozásban, a vágyakozásban.” És ha hagyunk időt magunknak a nagy lépések előtt, az álmaink és a céljaink megvalósulásához, akkor a beteljesüléshez vezető út is mesésen szép lehet. Ha nem görcsösen próbálunk megvalósítani, hanem boldogan lépdelni az álmaink útján, akkor ez az út, nem rémálomként él majd az emlékezetünkben.

Az élj a mának életérzés nem egy varázslatos élet csodaelixírje. Lássuk be, hogy értékes életet ennek mentén nem lehet élni. Inkább éld meg a jelen csodálatos pillanatait, de közben ne feledd, hogy minden nappal a jövő felé haladsz, és amit ma megteszel, az formálja majd a jövődet. És a jövő egy olyan hely, amelyben éppen úgy jelen leszel, mint most, a mában élve.

Úgy éljünk a mának, hogy valóban éljünk, hogy az élet valódi értékeit élvezzük ki, és ne a hevenyészett változatát, amely nem vezet el a boldogság és az elégedettség állapotához.

• boldogság életérzés élj a mának gondolatok lélekhangok

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!