Elképzelném magamat a csillagos egekben egy lánnyal, aki szeret. Rádöbbenek, hogy beleélem magam minden kalandomba. Kalandok, szexek érzések… majd, azt hiszem szerelembe esek. Azon az éjszakán elhiszem, mert igazán el akarom hinni. Hogy ő lesz a felségem, a gyerekeim anyja. A nő, akire vártam már rég óta.

Volt egy szerelmes éjszakám, ami nem csak a szexről szólt, nem egy üres szexről, több volt ez annál. Szeretkeztünk, ezért sokkal erősebbek voltak az érzelmek és a hozzá párosuló bormámor. Mikor azt hiszed újra boldog vagy és újra felszabadult lehetsz, de reggel rájössz, hogy mennyire el vagy keseredve és a képzeleted hazug játékot játszik csak veled. Elhiteti, hogy újra érzel, lezajlik benned a fellángolás, a régi érzések/szerelmek. Egy adott percig, óráig elképzeled vele a közös jövőt, hisz lehetne több részéről/részedről, mint ez az egy éjszaka. Egymás karjaiban alszotok el és reményteli álmokkal ájulsz bele a paplanodba. Volt egy szép estéd és tudod/gondolod, hogy másnap ismét tudsz szeretni és minden megváltozott. Vele tervezed a holnapot,a „holnaputánt” és az „azutánt”. Mosolyogva, és végre boldogan, felszabadultan elalszol.

De reggel van megint, és a valóság beleröhögve az arcodba, köszön vissza rád. Rájössz, hogy újra csak az alkohol kábította el az elmédet. Józanul látod az életedet és ez elkeserít újra, hiszen keresed az érzést. Hol van az? Hol van az éjszaka átélt mámor? Ismét elkeseredett leszel és elveszett. Megrántanád a pillanatot, hogy megérintsd a tegnapot, de hiába. Másnapos vagy és eltűnik a tegnapi „szerelem”. Rá kell jönnöd, hogy ez egy agyfertőzte kábult állapot és annak csak hamis gondolatjátéka volt. Sajnos rá is döbbentél már, és ez még jobban elveszi tőled a fejedben megálmodott képet. Hisz az életed továbbra sem ennyire egyszerű és még kevésbé filmszerű. Ismét a tompa elméd miatt estél bele a csábítás és remény mély, sötét gödrébe. Pedig hallgathattál volna az belső hangra is, ami ezektől szeretne megóvni téged. Nem az érzelmektől, nem a szeretettől, nem a ragaszkodástól és nem az igazi szerelemtől. Csupán csak az illúzióktól, amit az elveszettség és a magány hozott ki belőled.

A kábult állapotodban lévő hamis felfogásodtól és reménytelen hazug érzelmeidtől. Sajnos ez az életmód nem vezet előre, és ha sokáig folytatod, akkor csak halmozódni fognak a hamis kapcsolatok, hazug érzelmek és a folytonos önbecsapás. Te pedig a végén majd azon kapod magad, hogy elfelejted mit is jelent a valódi őszinte szerelem/szeretet.

• érzelmek magány részegség

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!