Elengedem a kezedet

Úgy pillantok napjában többször a kijelzőre, mintha azt hinném elromlott volna, és csak azért nem jelez. Néha már csak nevetek, hogy kínzom magam, csak mert sokat jelentesz nekem. Meddig lehet várni, úgy, hogy nem csapom be magamat? És mit jelent valakit jól várni önfeladás nélkül? Szükséges-e várni, ha valami most nincs, ahelyett, hogy léteznénk abban, ami van?

Tudod ez a cérna nem a türelmetlenségemtől fog elszakadni, hanem a belénk vetett hitem feladásától, a sokszor kíméletlen tényektől, hogy van, ami nem változik kettőnk között. Hányszor próbáltalak elengedni az évek során, már megszámolni sem tudnám, de minden egyes alkalom megtanított arra, hogy akarok még hemperegni ebben a különös szerelmi mocsárban, még szükségem van rá, még tanít. Amíg lelkemre hatással van a lényed, addig, amíg ki tudod váltani belőlem azt, amit másnak előtted nem sikerült, addig más választásom sem lehet, mint hogy fogjam a kezed.

Úgy, ahogyan te a szívemet csiszolod, és belső világom árnyékos zugait tükörként mutatod, két könnycsepp között is hálás vagyok, mert általad jobbá válhatok. És az út végén, végül nem a hitem adom fel, hanem a szeretetem lesz oly erős önmagam iránt, hogy ráébredek, többet érek annál, hogy csak a játékod legyek. És akkor úgy engedlek el, hogy az már nem szül bennem ellenállást, nem csak győzködni fogom magam arról, hogy így lesz jobb, hanem megérik bennem a tovább lépésre az elfogadás. Érzem, hogy lassan az egész körbe ér, erősödöm és már csak ritkán nézek hátra. Ahogy nyílik a szívem, a világ és annak kincsei áramlik be rajta. Már nem húz vissza a kudarc lehetősége, és már nem is akarok többet tenni a szeretetért, annál ami, és aki igazán én vagyok. Megedzettél, kifárasztottál annyira, hogy eldobjam az álarcot és sem miattad, sem más miatt nem fogok szomorkodni, ha nem kellek úgy, ahogy vagyok.

Érzed, ahogyan kezem lassan, de biztosan ereszti a kezed? Talán mégis szükséged van rám? Nem a szeretetem fog elmúlni irántad, csupán a vágy, hogy küzdjek azért, hogy legyünk egymásnak. Szorításom hiánya fogja felébreszteni szívedet, hogy nem fogtad meg kezemet akkor, mikor még feléd nyújtottam az én szívemet.

További írásaim itt és itt!

Instagram ITT

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!