Egy kapcsolat végét nem a viták jelzik, és nem a konfliktus egy romló kapcsolat első számú ismérve. Az érvek ütköztetése nem halálos, és nem ördögtől való ártalom, sőt ha kulturált hangnemben, érett személyiségek között zajlik, még pozitív értelemben lehengerlő is. A megoldatlan, kezeletlen, rákos sejtként burjánzó problémák, és a gyermekded, ügyetlen konfliktuskezelés vezetnek a kapcsolat hanyatlásához.

Elfogadjuk, vagy sem, a konfliktusok kezelése dönti el a kapcsolatok sorsát. Az egyoldalú, kioktató szónoklatok megoldatlan problémákat szülnek, minek során a másik fél úgy érezheti, behódolt, alulmaradt, vereséget szenvedett. Majd szétrobban az elfojtott feszültségtől, és negatív, ártó gondolatokkal túlterhelt elméje már nem lesz képes felnőtt, érdemi beszélgetésre.

Vannak, akik sikoltva védelmezik kapcsolatuk sérthetetlenségét, mert a vita annak a jele lehet, hogy nem boldogok egymással. Van azonban különbség a destruktív, egymást gyilkoló, egymás vérét szívó veszekedés és a konstruktív, építő, negatív érzelmeinket megosztó, és megoldást kereső vita között. Az utóbbinál a másik ember még fontos, szeretjük, kell nekünk, és ki akarjuk javítani a hibát. A segítségre, az együttműködésére vágyunk, mert a kapcsolatunk életjelet ad, és friss oxigénre, vérátömlesztésre vár. Minden konstruktív veszekedés alapja a szerelem, a törődés, a figyelem, és a harmónia iránti vágy, mert még számít, mert még fontos. Ne akarjunk lélektani fölényre szert tenni, ne ez legyen a cél. A konfliktus inkább visszajelzés, azt mutatja, hogy egyikőnk sem adta fel az egyéniségét. Ahol soha nincs semmilyen konfliktus, ott egyikőnk feladta önmagát.

Van néhány beszédes gyanújel, ami napnál világosabban jelzi a kapcsolat végét. Ha egy kapcsolat hanyatlik, akkor igazából minden tényező hanyatlásnak indul, amitől élt, virágzott, és kiteljesedhetett,

Kiüresedik az együttlét, beáll a közöny csendje, csökken az együtt töltött minőségi idő

Ahol közöny van, ott beáll a csend, ott elfogynak a szavak. A párkapcsolat legnagyobb ellensége a csend, a megfagyott, dermedt, üres kommunikáció. A konstruktív veszekedés elsodorja a rossz, betokosodó rutinokat, kiszellőzteti a kapcsolatot, életet, friss levegőt visz bele. A csökkenő, vagy megszűnő közös, örömteli időtöltések gyanújelek, jelzik, hogy az unalom, a társas magány zátonya felé sodródik az egykor izgalmas, vibráló, meglepetésekkel teli párkapcsolat. Minden kapcsolat alapja az együtt töltött minőségi idő. A minőségi idő lényege az együttlét, és az egymásra fordított osztatlan, szeretetteljes figyelem. Ezt elraktározzuk, kellemes, bizsergető élményként előhívjuk, és a folytonos gyakorlásra törekszünk, újra át akarjuk élni.

Megszűnő egymás iránti figyelem, elfelejtett évfordulók, gondoskodás hiánya

A gondoskodás, a társam igényeinek figyelembevétele nem okoz lelki terhet, nem kerül sok energiába, és nem igényel sok előkészületet. Távolodunk, leválunk egymásról, amikor kinyomjuk a telefont, mert semmi kedvünk a másik panaszáradatát hallgatni. Ami fontos, azt nem felejtjük el. A születésnapok, az évfordulók, és meghatározó, közös mérföldköveink dátumai mindig maradjanak piros betűs ünnepek! A gondoskodó, teljes szívvel, elmével egymás felé forduló, szeretetteljes tettek elmaradása, megszűnése szintén a kapcsolat végét jelentik.

• kiüresedés komunikáció konfliktuskezelés párkapcsolati problámák

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!