Elfáradt a kapcsolat. Valójában, mi fáradtunk el, akik eddig érzéssel, minőségi idővel, energiával, figyelemmel, szerelemmel töltötték fel. Mutatnánk, hogy időt kérünk, de már egyre kevésbé viseljük el a másik jelenlétét, napjainkba bekúszott a gyötrő, betokosodott unalom.

Ki eddig a napfényt jelentette, most nyugtalanító, idegesítő módon eltakarja a kilátást, már nem látjuk tőle a szép, közös jövő képkockáit. Elgázoltuk majd cserbenhagytuk a szerelmünket, ez a mi közös bűnös kis titkunk. Otthagytuk kivérezni az egykori közös utunk szélén, pontosan ott, ahol kettévált, sőt rúgtunk is egyet rajta, ne zavarja az áthaladást. Gondatlanságból elkövetett kapcsolatgyilkolás, ezt tesszük módszeresen, szemrebbenés nélkül, tettünket letagadjuk, egymással már bármit megtehetünk.

Photo by: CoffeeAndMilk / Getty Images 

Elfogyott, nincs több, mondod kíméletlenül, mintha csak egy szeretet drive-in lenne, ahová behajtok, és kérem, hogy töltsd meg újra, ami elfogyott. Kiteszed a zárva táblát, pedig semmit nem kérek ingyen, megtanultam már régen, fizetnem kell, és annyit adtam mindig, amennyit képes voltál visszaadni. Mert ugyanannyiszor emeltelek, és osztottam neked a jót, és mindent, amit szeretsz bennem, voltam és lennék befogadó, odaadó menedék, simító kéz, hozzád simuló, lélegző, langyos, meztelen test a nap végén. Az ölembe zuhanhattál és nem sajnáltam a simító mozdulatokat, az oxigént sem, amit a bőröm pórusaiból szívsz. A párkapcsolatba sajnos manapság csak elvenni megyünk, mintha csak egy puszibolt lenne az, ahol ingyen elveheted, ami kell: gyöngédséget, odafigyelést, szexet, elismerő szavakat, és a létező összes szeretetnyelvet. Te is így jöttél hozzám. És amikor a másik széttárja a kezét, hogy elnézést, kifogyott a készlet, hozz is magaddal valamit, ha elvenni akarsz, akkor talán még fel is háborodunk, micsoda hálátlanság, és mily nagyfokú gondatlanság ez.

Ebben az önmagából kifordult világban, örülj, ha valódi értékre találsz. A legkönnyebb köszönés nélkül eloldalogni, és cserbenhagyni, berugdosni a kapcsolatot az árokba, ehhez nem kell kurázsi, sem szakértelem. De szemébe nézni valakinek és azt mondani, már nem te vagy az én utam, az a valami. Ha nem kell a drágakő, akkor ott a sok hamis imitáció, legyél velük boldog, legyél büszke, olcsó, filléres kincseidre. Velük eljön a  gondolkodásmentes, könnyű kirakatélet. Ha nem kell a drágakő, akkor pásztázd a virtuális piacot, hátha találsz köztük egy valamire valót, de csak üres tekintetek és megrajzolt, mesterkélt arcok jönnek szembe, egyiküknek sem látod majd az igazi, tiszta, őszinte retusálatlan arcát, mert talán nincs is nekik olyan.

• kiüresedés krízis párkapcsolat párkapcsolati válság

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!