Ma szembejött velem Ryan Reynolds Instagram bejegyzése, amiben a szorongást nevezi meg élethosszig tartó cimborájának. Elgondolkodtam azon, talán nekem is így kellene neveznem ezt a folytonosan a mellkasomon ücsörgő érzést.

Szorongás, mentális problémák...Még mindig keveset beszélünk róla. Mert még mindig nyomás nehezedik az emberekre, akik ismerik ezt az érzést. Nyomás nehezedik azokra, akikre amúgy is mázsás teherként illeszkedik a szorongás. Nem beszélünk róla, mert ha elmondod, akkor furcsán néznek rád. Ha mesélsz róla, nem akarják megérteni. Ha ki akarod végre adni magadból, akkor egyszerűen csak nem veszik komolyan.

Itt tartunk most 2023-ban, ha mentális problémákról ejtünk szót. 

Tudom, hogy sokan vagyunk, akik minden egyes nap ezzel az érzéssel ébrednek, és mégis tesszük a dolgunkat. Éljük az életünket, amennyire engedi a bennünk zajló örökös harc. Felvesszük a kesztyűt és képesek vagyunk működni, ahogyan mások is.

Te, aki érted, hogy miről beszélek, kérlek sose felejtsd el, hogy nem, te nem vagy gyenge. Nem vagy szánalmas, sem pedig kevesebb másoknál. 

Én mégis így éreztem, sokáig. Akárhányszor engem jellemeztek, mindig szerepelt benne a "túl" szó. Túl érzékeny, túl aggódó, túlagyaló. Mindig, mindenben túl sok voltam. Mert ezt kaptam meg valahányszor csak önmagam mertem lenni. És mivel ettől csak még rosszabbul éreztem magam, ezért elnyomtam magamban, már amennyire ez lehetséges volt. Így okoztam saját magamnak sokkal több szorongást, sokkal több pánikrohamot, szapora szívverést, belső remegést és még sorolhatnám a különböző tünetegyütteseket, amiket mind-mind megéltem ezek alatt az évek alatt, amíg azon fáradoztam, hogy másoknak megfeleljek. 

Hiszen mit érez egy szorongásos? Azt érzi, hogy ő selejtes. Hogy ő mindenkinek teher. Hogy kevesebbet ér, mint mások. Kevésbé tud nyitott lenni a világra. Ezt érzi, mert ezt ezt érezteti vele a világ. Mert még mindig megbélyegzik azt, akinek mentális nehézségei vannak. 

Én nem engedtem a külső nyomásnak egy idő után. Kiálltam és azt mondtam, itt vagyok és ha kell beleállok a célkeresztbe, de ilyen vagyok, szorongásos. És nem vagyok hajlandó elviselni azt, hogy mások emiatt nézzenek át rajtam. Hogy mások rajtam nevessenek, engem bélyegezzenek meg. Mert én is ugyanannyit érek, én is ugyanolyan kerek egész vagyok, mint te vagy te vagy te. 

És annak, aki ezt sosem élte át, annak nincs joga elnyomni a másikat pusztán azért, mert fogalma sincsen arról, hogy az a másik min megy keresztül nap, mint nap. 

Én már megtanultam vele együtt élni. Megtanultam, hogy a szorongásom és én mindig kéz a kézben járunk majd. És gyűlölhetem, de ha mást nem is, egy valamit biztosan tudok, jobb megtanulni vele lenni, mert ő lesz életem leghosszabb kapcsolata. 

• mentális betegségek mentális zavarok szorongás szorongás tünetei

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!