Egy kapcsolat elvesztése sokszor kegyetlen, pusztító valami, ami ha végigsöpör életeken, tör, zúz, elvesz önbecsülést, otthont, biztonságot, és talajt a láb alól, szinte mindent, ami a lelki és fizikai komfortérzetet nyújtja. De fontos mérföldkő, és sok mindenre rávilágít, sok mindent megtanít, többek között azt, hogy csak tiszta, lecsupaszított talajra lehet új életet építeni.

Az elengedés sokszor szaggatás és rombolás, de az egyetlen létező módja az újjáépülésnek. Amikor egy kapcsolat lecsengeni látszik, még nincs emelt főnk, nem élünk át katartikus érzéseket, sem felszabadultságot, csak a gyászfolyamat szakaszain próbálunk végigtántorogni. Az pedig a tükörhöz vonszol, és kegyetlenül megvallat, nem tetszik, amit ott látunk. Meg kell változnunk, újjá kell alakulnunk, és igen, újra széppé, erőssé kell varázsolódnunk. Még erősebbé, mert sokkal többre vagyunk képesek , kétszáz százalékon is tudjuk teljesíteni az életünk elvárásait, ha az kell. A szembesülés hihetetlen adrenalinlöketet ad. Kénytelenek vagyunk felállni a sarokból, és elkezdeni a romok, a múlt szemetének  eltakarítását.

Van elég erőd, hogy kívül helyezd magam mindazon, ami rombolja lelki egészségedet, és elveid ellen való. Világosan kinyilatkoztathatod, mire nincs szükséged többé. Bebizonyítottad, olyan ember vagy, akinek  tartása van, nem valamiféle döntésképtelen lény, aki elvisel bármit. A szakítás fáj, de hadd fájjon. Csak rajtad áll, mikor gyógyulsz ki belőle. Ahogyan helyükre kerülnek a gondolataid, és lecsendesül a lelked, úgy rendeződnek majd el a vonások az arcodon, simul a bőröd. Még nem látni, de ott van a méltatlan, megalázott felszín alatt a szépség és az erő, csak elő kell hívni.

Érzelmileg éretté válni bonyolult, és egyáltalán nem fájdalommentes folyamat, és nem kell, hogy az idő barázdákat rajzoljon rád. Az érzelmi érettség felé nem az idő cipel a hátán. Tudni kell elengedni, és nem kell félni egyedül állni szomorú, magányos házak nappalijában, és lemondani ingóságokról, és ingatlanról, felszínes, filléres kincsekről, és vállalni, hogy alig maradt egy lyukas garasod. Meg kell tanulni renoválni magad és igen, újra széppé, befogadóvá, méltóságteljessé kell varázsolódni. Már készen áll életed új díszlete, a kezed alakítja, formálja folyamatosan. Ráébredsz, hogy korábban alig volt önálló gondolatod, most pedig sziporkázol, csodásan kreatív vagy, ki sem fogysz az ötletekből, és egyedül is képes vagyok rengeteg mindenre. Az is lehet, hogy néha ismeretlenek ágyában fekszel, lélektelen ölelésüket gyógymódként használod, aprópénzre váltod az embert, aki vagy. Ne neheztelj sokáig önmagadra, a lelked fázik, és van az éhhalál szélén. Mindez csupán tüneti kezelést nyújt, nem épít, csak a múlt szemétdombját hizlalja, nem kell ez neked.

• elengedés szakítás újrakezdés válás

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!