Kár, hogy nem tanítottak meg minket arra, hogy a dolgok mögé lássunk. Sajnos ebben az egyéni imádat kultúrában nem látjuk a tágabb összefüggéseket, és nem is mondják el nekünk.

Ez nem misztikus téma pedig, és nem is spirituális. Fura mód mindent, ami a mély lelki működésünket érinti, ide teszünk, pedig ezeknek a folyamatoknak, nagyon kiterjedt spektruma van. Egyéni, társadalmi, fizikai, biológiai, társadalomtudományos, történelmi stb.

Az egyénben kialakult mentális problémák valójában nem az egyénből indulnak, hanem a közösségből. Valamilyen nem megfelelő kapcsolódásból. Rossz választásokból, amelyek azért történhettek meg, mert nem tanultunk meg jó kapcsolatokat kötni. Megvédeni magunkat az önismerettel és mások szerető támogatásával, ami az én olvasatomban elsősorban tisztánlátást jelent. Valójában úgy működünk, hogy a szenvedés programjainkhoz keresünk közösséget, társat, mert ott a közös fájdalom elismerésével egynek és azonosnak érezhetjük magunkat.

Ha te felnőttként nem vagy tisztában a működéseddel, nem törekszel tisztán látva arra, hogy valójában nem szeretet alapú kapcsolatokat kötsz, a gyermekeidnek is ezt fogod átadni. Ha mentálisan terhelt vagy, mert nincs önbecsülésed, nem tudsz határokat húzni, és tele vagy feldolgozatlan traumatikus emlékekkel, ezek megerősítésére keresel társakat. Ez a közösségi szenvedésre lévő igény tökéletesen nyomon követhető a társadalmunkban. Minden területen, legyen az vallási, politikai, magánéleti, egészségügyi érintettség, oda teszed magad, ahol a közös szenvedés összeköthet és adhat egy közös célt. Valójában nem a gyógyulás és a megszabadulás lehetőségét keresed, hanem társakat az elszenvedett fájdalmad megerősítéséhez. Valójában ezek mérhetetlenül felszínes kapcsolatok és ezért nem jelentenek valós feloldást a számunkra.

Pedig a közösség ereje pont abban rejlik, hogy képes egymást támogatni. Sajnos a szeretet kapcsán kialakult egy legenda, ami szerint az elfogadás azt jelenti, hogy együtt szüttyögünk a trutyiban. Pedig az igazi kapcsolódásnak úgy kéne működnie, hogy ha én éppen nem látok tisztán, akkor a másik bevállalja helyettem a tisztánlátást, megfogja a kezem és kivezet. De mivel a kapcsolatok jelentős része egy érdek játszma, nem áll érdekében senkinek, hogy valódi megoldások szülessenek. A közös szenvedésben ugyan is benne tudjuk tartani egymást, a gyógyulás meg annak a veszélyét rejti magában, hogy a másik új útra lép.

Ezért kötődnek felszínes kapcsolatok, vagyis inkább úgy mondanám, hogy inkább kötődnek ilyenek, mert mélyebbre menni és bevállalni ezeknek a traumatikus pontoknak a feloldását mindkét fél részéről bátorságot és munkát jelentenek. Kevesen merik megkockáztatni, hogy olyat válasszanak, aki tisztán lát és nem arra kényszerít, hogy benne hagyjon a szenvedésünkbe, mert akkor biztos lehet benne, hogy vele maradunk, birtokolhat és arra kényszerít, hogy soha ne ébredhessünk fel.

• emberi kapcsolatok kapcsolatok lélekhangok

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!