A világ legősibb városai

Az évezredes történelemmel rendelkező városok sokkal többet kínálnak, mint pusztán szemet gyönyörködtető építészeti és kulturális emlékek. Ezek a helyszínek magukon viselik a korábbi korszakok és civilizációk, valamint az emberiség fejlődésének a nyomait. Izgalmas legendák, történetek teszik még vonzóbbá ezeket a desztinációkat, melyek a kutatók és a felfedezők érdeklődését is folyamatosan fenntartja.

1. Damaszkusz, Szíria: Damaszkusz Szíria fővárosa és legnépesebb városa. Feltehetőleg a világ legrégebb óta folyamatosan lakott városa. Lakosságát 4,5 millió főre becsülik. A város az Antilibanon hegység lábainál húzódó kiterjedt oázisban fekszik, és mediterrán éghajlat jellemzi. Ásatások tanúsága szerint már i. e. 4000 körül lakott volt, hosszú ideig azonban nem volt jelentős település. Az i. e. 2. évezred folyamán jelentős kereskedelmi központtá vált. Az i. e. XIV. században hol Egyiptom, hol Mitanni felügyelete alatt állt, végül a hettita befolyás állandósult. A város képét a mecsetek és a medreszék határozzák meg, és természetesen a minaretek.

2. Athén, Görögország: A modern Athén hatalmas, kozmopolita jellegű város, míg az ókori Athén nagyhatalmú városállam, jelentős tudományos központ volt. Lakossága elővárosokkal együtt körülbelül 3,5 millió főt tesz ki, ez Görögország lakosságának kb. 35%-a. Nevét az ősi görög mitológiai városvédő istennőről, Athénéről kapta. Athén Görögország legfontosabb városa volt az ókori görög civilizáció fénykorában. Amit ma "nyugati civilizációként" emlegetünk, valójában az ókori Athén szellemi és gyakorlati életéből gyökerező fogalom. A város régi központja az Akropolisz kőszirtje körül helyezkedik el, míg a modern központ, a Szindagma téren (Alkotmány tér) található.

3. Büblosz, Libanon: Büblosz egy régi főnciai kikötőváros Libanonban. A Földközi-tenger partján fekszik, 30 km-re északra a fővárostól, Bejrúttól. A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a város mai területén már i. e. 5000 évvel is volt élet, nem hiába nevezik Bübloszt a világ egyik legrégebbi városának. I. e. 3000 évvel már forgalmas kikötőként működött. Az óvárost ma is fal veszi körül, itt felfedezhetünk egy templomot, melyet a genovaiak építettek, egy mecsetet és a kikötőt is. Egy műemlék szemlélteti a főniciai abc-t, amelyet a modern nyugati abc elődjének tekintenek. A nevezetességek közé tartozik még az Obeliszk Templom, számos bronzfigurával, egy római színház és a régi királyok síremlékei.

4. Jeruzsálem, Izrael: Jeruzsálem Izrael fővárosa, továbbá politikai, jogi és vallási központ. Több kultúra találkozópontja, a három ábrahámi világvallás (izraelita vallás, kereszténység, iszlám) szent helye. Jeruzsálem múltja változatos és összetett történelmi események bonyolult sorozatából tevődik össze. A középkori, pergamenre rajzolt térképeken a világ közepeként ábrázolják, mely akkoriban, ahogyan ma is, három vallás szent városa volt. Jeruzsálem mindhárom vallásban az Isten és ember közötti szövetséget megtestesítő fontos események színtere. Jeruzsálem legszebb épülete az Óváros szívében magasodó mecset. A Sziklamecset nevet az ott látható hatalmas szikláról kapta, amely Jeruzsálemet szent várossá teszi. A Sziklamecset az iszlám négy csodája közül a harmadik.

5. Varánaszi, India: Váránaszi a hinduizmus hét szent városának egyike, ipari, kulturális és kereskedelmi központ. Valószínűleg Váránaszi a Hindusztáni-alföld legrégibb városa; körülbelül egyidős Ninivével és Babilonnal. Különösen ismertté kézműipari termékei, a selyem és muszlin, az elefántcsont- és fafaragványok tették. A hindu vallás legfontosabb zarándokhelye, ahol a hívők rituális fürdésre merülnek meg a Gangesz vizében. Halottaikat is a folyóban mosdatják meg, mielőtt a parton kiépített ghátokon elégetnék őket. Az óváros keskeny, zegzugos utcái jóformán csak gyalogszerrel látogathatók, a modern tervek alapján épült újváros könnyebben átjárható.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!