A kezdő kertészek 10 leggyakoribb hibája I.rész

A kertészkedés sok tanulást és ismeretgyűjtést igényel, ennek ellenére kellemes kikapcsolódást jelenthet, remek stressz űző, így megéri a befektetett időt és energiát. Remek program lehet kicsiknek és nagyoknak: gyermekeinkkel könnyebben szerettethetjük meg a különböző gyümölcs- és zöldségféléket, valamint kiváló képességfejlesztő is egyben. Bár először bonyolult feladatnak tűnhet, kellő utánajárással és ismeretszerzéssel egy kellemes új hobbyt találhatunk, ha belevágunk a kertészkedésbe.

Akkor se aggódjunk, ha már kész kialakított kertünk van. Manapság különféle esztétikus megoldások vannak arra, hogy akár egy elegáns kertben is veteményes kertet alakítsunk ki. A tervezéshez, kialakításhoz, esetleg az öntöző kialakításhoz kérhetünk szakértőtől segítséget, majd az első együtt megtett lépések után átvehetjük az irányítást, és élvezhetjük a „babérokat”. Ha kertészkedésre szánjuk magunkat, hozzuk ki belőle a legjobbat, és bátran használjuk Tóth Ádám, a Kertguru kertépítő szakértőjének tippjeit, hogy elkerülve a kezdő kertészek által leggyakrabban elkövetett hibákat.

1. Túl nagy fába vágjuk a fejszénket

Nehéz ellenállni a katalógusok és kertészeti magazinok képein látható, „hibátlan” fűszer, zöldség és gyümölcs palánták precízen elrendezett és mutatósan kialakított, színpompás ágyásainak, hiszen mi is rögtön ilyet szeretnénk látni kertünkben. Könnyen megtörténhet, hogy túlságosan sokféle és mennyiségileg is jóval több növénymagot vásárolunk, mint amit időnk valamint a kertészkedésre szánt hely megenged. Ha túlbuzgóságunkban ezen szempontokat figyelmen kívül hagyva, túllépjük a keretünket, bizony egy idő után nehézkessé válhat veteményesünk gondozása, és újdonsült kertészként talán még kedvünket is szegi a további „kertgazdálkodásban”. „Kezdjük ’kicsiben’ az első évben, csak néhány palántát ültessünk kedvenc zöldségeinkből. Így meglesz a sikerélmény, és nagyobb motivációnk lesz a hobby folytatásához. Idővel bővíthetjük kertünk kínálatát és egyúttal veteményesünk méretét is, miután kellő tapasztalatot szereztünk”.

2. A termőföld nem megfelelő előkészítése

Megfelelő minőségű termőföld hiányában egyetlen palánta sem fejlődik kellő ütemben. A föld előkészítése minden esetben meg kell, hogy előzze az ültetést. Amint a magok gyökeret eresztenek, vagy a palánták gyökerei megerősödnek, a földet már nem mozgathatjuk a gyenge, növekvő fiatal palánták veszélyeztetése nélkül. A föld későbbi, humusszal való ellátására és levegőztetésére is gondoljunk. „A palánták sérülékenyek, így óvatosan kell bánunk velük - hangsúlyozza kertépítő szakértőnk. Készítsük elő a földet tavasszal, amilyen hamar csak tudjuk, de kerüljük az esős időt és a saras foltok kialakulását, amíg nem elég meleg az idő. Aztán jöhet az ültetés, majd az izgalmas várakozás, ahogy életre kelnek kedvenc zöldségeink palántái.”

3. Fényviszonyok alulértékelése

A nővények életciklusában a fénynek elsődleges és pótolhatatlan szerepe van. A zöld növények fény nélkül nem élhetnek, mert ez feltétlenül szükséges energiaforrás a szén- dioxid asszimilálása, a szerves anyag előállítása során, vagyis hogy megfelelő mértékben használhassák fel a föld és vízből kinyert tápanyagokat A zöld növények fényforrása a Nap. A fény hat a növény növekedésére, fejlődésére, alakjára, anatómiai felépítésére, tápanyagfelvételére, hiánya mindenképp kedvezőtlenül hat a növényre. Ez elsősorban a levelek világosabb színeződésében és a zöldségfélék puhalevelűségében mutatkozik meg. Fényhiány esetén a fénykedvelő növények testtömege nagyobb, az árnyékkedvelőké kisebb mértékben csökken. A kertészkedésre szánt terület megtervezésénél legyünk biztosak afelől, hogy elegendő napfényhez fog jutni a teljes veteményes. Mindig ellenőrizzük a vetőmagok csomagjának hátulján található információt a növények fényigényével kapcsolatban, mielőtt elültetnénk. Néhány vetemény sok, míg mások kevesebb napfényt igényelnek. Tervezzük meg előre pontosan az egyes növénycsoportok helyét az ágyásokban a ráeső napfény mértékét valamint a növény igényeit figyelembe véve.

4. Helytelen, azaz túl- vagy alul trágyázás

Túl sok, túl kevés vagy nem megfelelő időben történő trágyázás sajnos az élénk, erős hajtás útjába állhat. Néhány növény növekedését pozitívan befolyásolja a magas nitrogén tartalmú műtrágya használata, ilyen többek között a káposzta, a fejes saláta, a mángold, viszont bizonyos növények esetében akadályozza az érést. „A gumós növények túltrágyázása esetén könnyen előfordulhat, hogy míg a föld feletti részek - mint pl. a levelek - gyönyörűen növekednek, ezzel ellentétben viszont a földalatti, evésre szánt gumók kevésbé gyarapodnak. Éppen ezért legyünk óvatosak akár az otthon előállított komposzttal is, hiszen esetenként ezeknek is nagyon magas lehet a nitrogén tartalma”.

5. Kardinális kérdés a locsolás

Minden növények szüksége van öntözésre a metabolikus folyamatokhoz, de az már cseppet sem mindegy, mekkora a vízigényük. Túl kevés vízzel kiszáradhatnak a palánták, ami magasabb fokú kiszáradás esetén sajnos a növény visszafordíthatatlan kiszáradásához vezethet. Túl sok vízzel viszont kirohasztjuk a gyökereket, így csak az egészségesen maradt gyökerek lesznek képesek lépést tartani a növekedő palántával. A legtöbb palánta kiadós locsolást igényel hetente 1- 3 alkalommal. „Ha öntözéskor csak a föld felszínét éri víz, a gyökerek közel a felszínhez növekednek, nem pedig mélyen a földbe, ahol további vízforráshoz tudnak jutni – magyarázza Tóth Ádám. A föld tapintásával egyszerűen is ellenőrizhetjük a föld kellő nedvességtartalmát. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy kellőképpen mélyen locsoltuk meg a földet, akkor használjunk egy „ellenőrző” csövet, amit mélyen levezetünk a földbe egészen a palánták gyökeréig.”

Tóth Ádám - kertészeti szakember

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!