Hutter József szappanfőző mester 1831-ben alapította azt a gyárat, amely a következő eseménydús évszázadban létrehozta a magyar kozmetikai ipart.

A Caola fordulatokban bővelkedő meséje egészen a reformkorig nyúlik vissza, története pedig összefonódik a hazai kozmetikai ipar kialakulásával és fejlődésével. 1831-ben, ugyanabban az esztendőben, amikor a Széchenyi István nevével fémjelzett Első Duna-gőzhajózási Társaság elindította menetrend szerinti hajóközlekedését Bécs és Pest között, egy pesti szappanosmester gyárat alapított a régi Váci úton, a mai Bajcsy-Zsilinszky út 30. számú ház helyén. A magyar kozmetikai ipar Hutter József szappanfőző mester gyárával tette meg az első lépéseket, és egyben ez a vállalkozás számít a mai Caola egyik jogelődjének is. A Hutter szappangyár gyorsan fejlődött. Elsőként vezették be a gyári mintaboltban való árusítást, ahol a vevők megismerkedhettek az egyre népszerűbb Hutter-féle szappanokkal és kozmetikumokkal. A családi vállalkozás 1906-ra kinőtte addigi kereteit és részvénytársasággá alakult. 1917-ben a Hutter Rt. megalapította az Elida Magyar Illatszer és Pipereszappan Rt-t.

Generációk kedvence volt - és lehet újra

A Caola név születése
A XX. század elején újabb jelentős szereplővel bővült a hazai kozmetikumokat gyártók köre. Baeder Hermann külföldön tanulta az illatszerészet és a szappanfőzés tudományát, de 1908-ban Budapesten nyitotta meg illatszer-laboratóriumát. A vállalkozás kezdeti sikereit az első világháború szakította meg, tulajdonosa is bevonult. Hazatérve a háborúból 1918-ban azonban újabb vállalkozást alapított, Baeder Illatszer Rt. néven. Nem sokkal később született a mára jól csengő új márkanév. A gyártulajdonos Baeder Hermann gyermekét ugyanis történetesen Carolának hívták, de mivel a kislány még nem tudta helyesen kiejteni a saját nevét, amikor magáról beszélt, egyre csak azt hajtogatta: „kaola, kaola”. Az apa pedig ellenállhatatlannak érezve lánya szójátékát, róla nevezte el az új termékcsaládot: megszületett a CAOLA márkanév.

A piaci szárnyalás korszaka
Néhány év múlva a cég már 200 munkást foglalkoztatott, és egyre nagyobb piacot látott el a régióban: Csehszlovákiába, Jugoszláviába, Romániába és Olaszországba is exportált. A legkeresettebb Baeder termékek közé az Ovenall fogkrém, a Caola szappan és vitaminos krém, valamint az Exotic kozmetikai cikkek tartoztak. A gyárnak leányvállalata lett Aradon, képviselete Milánóban, sőt saját fiókkal rendelkezett Prágában és New Yorkban is. A második világháborút követően végül az államosítások során olvasztották be a mai Caola elődjének számító vállalatba.

Egyesülések és változások
A második világháború után felgyorsultak az események: 1961-ben létrejött az Illatszer és Kozmetikai Vállalat, amelybe számos vegyipari céget olvasztottak, többek között a Hutter Rt. alapította Elida Szappangyárat és a BIP gyárát. A létrehozott nagyvállalat a hajdani Baeder Rt. jogait is birtokolta, így 1981-ben felvehette a továbbra is rendkívül sikeres hazai márkát jelképező Caola nevet. Létrejött a szocialista Magyarország mára nosztalgikus emlékeket idéző vegyipari mamutvállalata, amelynek legendás termékei közt volt például a Baba és a Gabi termékcsalád, illetve licensz alapján szintén itt gyártották a Nivea és az Axe termékeket is.
A rendszerváltozást követő privatizációk, valamint a multinacionális kozmetikai cégek magyarországi térnyerése nyomán a Caola piacvezető helyzete gyökeresen megváltozott az 1990-es években. 1999-ben az EVM Rt. vásárolta meg a Caola márkanevet, míg a Caola-Alfa Zrt. vitte tovább a kozmetikai portfólió megmaradt márkáit.

A Caola jelene és jövőképe
2011. január 5-ével a Caola-Alfa Kozmetikai Zrt. az EVM Zrt.-től visszavásárolta a márkanevet és a Caola termékcsaládot. Ezzel nem csak egy régi, jól ismert termékcsalád került ismét 100 %-os magyar tulajdonba, hanem a cég neve is megváltozott: Caola Kozmetikai és Háztartás vegyipari Zrt. lett.

• Axe kozmetika magyar vegyipar Nivea Caola

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!