Egy világsztár Budapesten – exkluzív interjú

Bombay Jayashree, Eero Hämeenniemi és a hazánkba látogató indiai tablás Sai Shravanam exkluzív interjút adott a 90.9 Jazzy rádió Jazzy Hungaricum című műsorában, amelynek szerkesztett változatát most elsőként a style.hu olvasói ismerhetik meg!

Az Oscar-díjra jelölt indiai klasszikus zene csillaga Bombay Jayashree, március 24-én Budapesten az Átrium Film-Színházban, 25-én pedig a kecskeméti evangélikus templomban koncertezett.
A már több mint fél milliószor letöltött Pi altatódalának szövegét is a művésznő írta, valamint ez volt az első tamil nyelvű dal, amit Oscar-díjra jelöltek.

Magyarországra az énekesnő kedvenc indiai-finn produkcióját hozta. Jayashri évek óta dolgozik Eero Hämeenniemi (1951) finn zeneszerzővel. Hämeenniemi évtizedek óta a nagy keleti és nyugati kultúrák zenéjének kapcsolatával foglalkozik. 2008-ban egy dalciklust komponált az indiai karnatikus zene ikonjának Bombay Jayashrinek.
Bombay Jayashree, Eero Hämeenniemi és a hazánkba látogató indiai tablás Sai Shravanam exkluzív interjút adott a 90.9 Jazzy rádió Jazzy Hungaricum című műsorában, amelynek szerkesztett változatát most elsőként a style.hu olvasói ismerhetik meg!

A Pi élete hatalmas élményt jelentett sokaknak, ugyanis az átlag-mozinéző úgy ült be a moziba, hogy mesét lát, ehelyett pedig megkapta a valóságot. A történet végén két értelmezést is láthatunk, mégsem lehetünk egészen biztosak abban, hogy melyik is a valódi. Elárulhatjuk, hogy melyik az igazi?

Bombay Jayashree: A mű teljes egészében a nézőre bízza a választást. A film maga a hitről szól. A befogadó maga dönti el, hogy melyik történetben hisz.

A világokat átívelő muzsika segíthet-e abban a költői képben, miszerint ha a hétmilliárd Földlakó az akaratát egyetlen közös és jó irányba fordítaná, akkor itt lehetne a Földi Paradicsom?

Eero: Az én zeném egy olyan országból származik, amely nincs rajta a térképen, hanem csak a szívünkben és a lelkünkben él. Csakis olyan darabokat írok a klasszikus indiai muzsikustársaimnak, amelyeket szívesen énekelnek, figyelek arra, hogy ne írjak olyan darabot, amely nem áll közel hozzájuk. A jószándékról szóló látomás teljesen igaz, talán azzal egészíteném ki, hogy a különbségeket is ugyanúgy el kell fogadnunk, és akkor közelebb kerülhetünk egymás megértéséhez.

A zene olyan univerzális nyelv, amelyet mindenki megérthet szerte a nagyvilágban. A Pi élete hasonlóan a muzsikához remek példa, hogy egy történet mindenkihez szól. Önök hogyan találtak egymásra, hogyan dolgoznak együtt?

Eeero: Jómagam húsz éve járok Indiába, és hallgatok indiai zenészeket. Jelen esetben engedélyt kértem Bombay Jayashreetól, hogy írhassak neki zenét. Ő megengedte ezt, így indult az együttműködés, amely elsősorban nem zenei rendszerekről szól, sokkal inkább zenei személyiségekről. A finn zenészeink viola da gambán játszanak olyan témákat, amelyeket szintén tudatosan az ő személyiségükre komponáltam.

Zeneileg mennyire könnyű vagy nehéz-e a produkció? Itt emberek találtak egymásra, mennyire kell mégis rendszerben gondolkodni?

Sai: Bombay Jayashree felhívott telefonon, és megkért hogy szerepeljek a produkcióban. Nagyon meglepődtem, amikor Eerotól olyan kottát kaptam, ahol minden a dél-indiai klasszikus lejegyzéssel volt leírva. Ez azért is furcsa volt, mert ütőhangszernél általában fejből játszunk. Éppen úgy éreztem magam, mint egy nyugati klasszikus zenész, aki megkapja a darabot leírva, és azt éppen úgy kell eljátszania, ahogyan azt papírra vetették.

Eero: Egy kicsit kiegészíteném Sait. (nevet) Természetesen a keret mellett mindenkinek meghagyom a teret az improvizációra. A finn régizenészek is azt a korszakot képviselik, utalva itt a barokk muzsikára, amikor improvizáltak az előadók. Igaz, ez később eltűnt a klasszikus zenéből, de itt a mi munkánk gyümölcsében megtalálható.

Bombay Jayashree: Mindkét válaszban ott az igazság. Ez egy különleges produkció, amelyben ott a szabadság, ám Eero keretei éppen abban segítenek, hogy a mű mégis egységes, és teljes darab maradjon.

A filmben nyitva maradtak kérdések. Itt szűk körben most egy nagyvilág beszélget. Ha egyetlen üzenetük lenne a nagyvilágnak, mi lenne az?

Eero: Ha sikerül mindenhol megmutatni, hogy különböző muzsikusok képesek úgy alkotni, hogy közben megőrzik saját személyiségüket, már megérte!

Sai: A zenész olyan mint a madár, amely odafentről nem látja a határokat. A zene nem más, mint maga a szeret és a harmónia.

Bombay Jayashree: Nagyon boldog vagyok, hogy zenésznek születtem. Ez a produkció is remek példa arra, hogy ugyan már nyelvet beszélünk, más ruhákat hordunk, azonban amikor elkezdünk zenélni, egyszercsak értjük egymást!

(A beszélgetés 2013. március 24-én hangzott el a 90.9 Jazzy rádió Jazzy Hungaricum című műsorában.)

Bokros László