Szirota Jennifer immáron saját zenekarral!

 

Kik azok az énekesek, énekesnők, akik a legnagyobb hatással voltak rád?

Édesapámnak köszönhetően már egészen pici koromban elkezdtem érdeklődni a zene iránt. Akik a legnagyobb hatással voltak rám, Révész Sándor, Tunyogi Péter, és Deák Bill Gyula. Az ő zenéjükön nőttem fel. Mai napig a kedvenceim közé tartoznak, ahogyan Aretha Franklin és Janis Joplin is. Szeretem az igényes, valódi zenét. Tőlük ezt kapom.

 

 

Mikor jött az ötlet, hogy saját zenekarral állj színpadra? 

Szinte már gyerekként erre vágytam, és erről álmodoztam. Főleg amikor láttam édesapámat a zenekarával a koncertjein, és a próbákon. Mert hozzáteszem, nagyon sokszor elvitt magával amikor koncerteztek. 2013 elején valóra is vált ez az álom, ugyanis kialakult a saját zenekarom. Sokkal jobban érzem magam úgy a színpadon, ha tudom, hogy ott vannak mellettem a Barátaim-Zenésztársaim. Össze sem lehet hasonlítani ezt az érzést azzal, mint amikor például egyedül vagyok a színpadon, és a CD-ről szól a zene. Nagyon sok energiát tudnak nekem adni, és ezáltal sokkal magabiztosabb vagyok. 

 

Hogyan történik az eljátszott dalok kiválasztása?

Mivel még egyelőre nincsenek saját dalai a zenekaromnak, ezért ismert soul/jazz/blues dalokat dolgozunk fel. Dalválasztásoknál igyekszem többek között arra is odafigyelni, hogy a közönség számára se legyen „túl idegen” amit felveszek a repertoárba. Aretha Franklin, Amy winehouse, Etta James (és még sorolhatnám..),az ő dalaikat imádom énekelni, nem mellesleg a közönség is szereti őket. Persze az lenne az igazi, ha végre a saját dalaimat énekelhetném koncerteken, de majd annak is eljön az ideje! :)

 

Jót tesz-e egy tehetségkutató egy érzékeny lelkű előadónak?

16 éves voltam amikor először megpróbáltam egy ilyen műsort. Jennifer Hudson-One night only című dalát énekeltem először a zsűri előtt. Az a pillanat örök élmény marad. Ami viszont utána jött, az nekem már túl sok volt. Nem bírtam a stresszt, lelkileg nagyon összeomlottam a „tábor” ideje alatt, olyannyira, hogy a folyamatos sírástól egy interjút sem tudtak velem készíteni. A legjobb 24 versenyző között voltam, utána viszont búcsúznom kellett. Ami akkor számomra felszabadító érzés volt! Gyerek voltam még egy ilyen nagy „feladathoz”. Mindezek ellenére 2013-ban újra kamerák elé álltam, akkor már határozottabban, megerősödve, és a Csillag Születik döntőjéig jutottam. Szóval személyes tapasztalataim alapján, aki úgy dönt, hogy elmegy egy tehetségkutató műsorba, azt gondolom, hogy annak testileg-lelkileg maximálisan toppon kell lennie. Túl érzékeny lélekkel, amilyen én is voltam, nem hiszem, hogy végig lehet csinálni egy ilyen műsort. 

 

 

Mikor számíthat a közönség egy csupa saját dalt tartalmazó albumra?

Megmondom őszintén, már kezdtek kicsit kilátástalannak tűnni a dolgok az utóbbi pár évben, mivel próbálkozások ugyan voltak saját dallal kapcsolatban, viszont nem született meg az az igazi dal, amire azt tudtam volna mondani, hogy igen, ez igazán én vagyok. Sajnos magamban eddig még nem fedeztem fel a tehetséget dalírással kapcsolatban, tehát így még nehezebb a helyzet. Viszont most már úgy érzem, hogy jó úton haladok végre, ami azt jelenti, hogy úgy néz ki, ha nem is idén, de jövőre megjelenik az első albumom. Szokták mondani, hogy a jó munkához idő kell. :) Nekem-Nekünk is kell még egy kis idő, amíg a saját dalok elkészülnek. Soha nem szerettem elkapkodni semmit, éppen ezért ezt sem szeretném. Olyat akarok alkotni,a mit várnak tőlem a rajongóim. (Maradandót.. :) És ezért dolgozunk is keményen. 

 

Mennyire fontos a színpadi öltözködés az életedben? Melyek a kedvenc ruhamárkáid?

Fontos számomra, hogy a színpadon is jól nézzek ki, ugyanakkor arra is oda figyelek, hogy lehetőség szerint ne vonja el a figyelmet a produkciómról egy-egy ruhadarab. Ennek ellenére szeretem az olyan ruhákat, amelyek kihangsúlyozzák az alakomat, hisz nőből vagyok, olykor viszont jobban érzem magam egy farmer-póló kombinációban. Nálam ez abszolút hangulatfüggő. Nincs kedvenc ruhamárkám. Mindig máshol találom meg a hangulatomhoz passzoló ruhákat.

 

Bokros László

Szólj hozzá a cikkhez