Megtagadni a megtagadhatatlant

Az értéke pedig olyan, mint a föld legdrágább, vagy még inkább felbecsülhetetlen drágaköve. Az értéke az ilyen találkozásoknak felbecsülhetetlen, és ha a saját félelmeink és butaságunk okán, szándékosan elveszítjük, örök hiány marad bennünk, amelyet semmilyen új ember nem fog betölteni.

Természetesen miután megtagadtuk a megtagadhatatlant és elárultuk, ami szent is lehet tovább élni. Félig élni, pótlékkal élni és azzal a tudattal, hogy egyszer megismertem azt, aki kitöltött, de hagytam veszni. Mert előbb vagy utóbb rájövünk, hogy van mi pótolhatatlan. Fájdalmas, hogy szándékosan öljük meg magunkban sokszor azt, ami a legnagyobb ajándékunk és képesek vagyunk abban a hitben élni, hogy majd jön másik. Nem jön másik. Mert az is óriási kincs, ha egyszer megtapasztalhattuk.

Az ilyen találkozásokat nem lehet kitörölni. Aki egyszer megmerítkezett egy ilyenben,mehet tovább ezer másik emberhez, többé nem telik meg a lelke, csak pang a maró hiánytól. Hisz megtagadta azt, amiről ő is tudta, hogy megtagadhatatlan.

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Barna Berni

Csak nemrégiben jutottam el oda, hogy le merjem írni magamról azt, hogy: Író. Egy megjelent és egy megjelenésre váró könyvvel és számtalan írással a hátam mögött. Szóval, író vagyok. Írónő aki szenvedélyesen kutatja azt, ami a felszín mögött van és csak ritkán látható. Ehhez be kellett járnom a fél világot és a saját útjaimat is. Azt az utat, ami szerintem az egyetlen út, mi egymáshoz vezethet minket. Az önismeret útját. Erről írok, néha szépen, néha nyersen, de remélem őszintén. Napi Júlia: Ki is valójában Júlia? Júlia minden létező. Istennő, királynő, gyermek, anya, feleség, szerető, szabályos és szabálytalan, elveszett és erős, önálló, tévelygő, céltudatos, forró és hideg. Júlia mi vagyunk, mi, Nők, minden minőségünkben megnyilvánulva. Vannak korlátaink, de ezeket a korlátokat valójában mi hoztuk létre önmagunk számára, mert azt hittük, majd megóv a csalódásoktól. Aztán még is csalódtunk, majd újra és újra felálltunk. Megértettük, hogy valójában Júlia a sérüléseitől lett erős, mert ezeken keresztül felfedezhette azt: Ki is Ő valójában? Júlia én vagyok és te vagy. Ezek a mi történeteink.