Ilyenek ezek a modern párkapcsolatok
Gondolkoztál már azon, mik egy kapcsolat határai? Mi értelme a monogámiának, mit szabad és mit nem elsietni egy párkapcsolatban? Vajon a valóságban is ugyanazok a szabályok élnek, mint amiket a filmvásznon látunk?
Annak ellenére, hogy minden ember más és más, egy párkapcsolatnak meghatározott sémái vannak. Mintha konkrét szabályai léteznének az udvarlásnak, vagy annak, hogyan szokott véget érni egy nagy szerelem.
Általában kihűl a szenvedély, vagy a megcsalás töri össze az egymásért dobogó szíveket – és ha vége, akkor is mintha csak kétféle ember létezne. Egy, aki a végsőkig képes harcolni a kapcsolatért, mert naiv módon még az igaz szerelemben hisz, illetve az, aki „modern”, individualista módon képes már másnap járni a maga útját, mintha mi sem történt volna. A gond az, hogy nagyon sokan így állnak hozzá, ami azt eredményezi, hogy a monogámia fogalma is átalakult. Bár a többnejűség nyugaton még nem elfogadott, a párkapcsolatok mégis ugyanolyan tömegcikké válnak manapság, mintha a gyártósorról emeltük volna le a szerelmet.
Sokan kitolják a házasság időpontját 35 éves korig, vagy elavult vacak dolognak tartják lekötni magukat. Nos, nem tudom, mi mostanság ez az „éljük ki magunkat, amíg fiatalok vagyunk” szöveg, de biztos, hogy bosszúból Die Antwoordot hallgattatnék órákon keresztül kikötözve, miközben A szürke 50 árnyalatát kellene olvasnia szuahéliül annak, aki kitalálta! Szóval, frászt kapok ettől, és nem, egyáltalán nem értek vele egyet, hogy a másikat eldobható tárgyként kellene kezelnünk, és önző véglény módjára a saját érzelmeinket a másik elé helyezni. Kitenni annak, hogy bármikor, bármilyen okból vége lehessen ennek a kreált „szerelemnek”. Azért, mert „még annyi minden vár”, annyi ugyanolyan felszínes, üres kapcsolat, amiből vagy lesz valami, vagy nem.
Persze akadnak kivételek, de alapvetően nem tartom bűnnek, ha két ember igazán komolyan nekivág egy kapcsolatnak – legyenek akármilyenek a körülmények. Mert elsősorban erről szeretnék írni most. Merjünk kockáztatni. Fiatalabb egy kicsit, netán 10 évvel idősebb? De vele álmodsz, vele ébredsz, kitölti minden gondolatod? Szerintem, ha egy kapcsolatban működik a kémia, mindkét fél független, és akarja, akkor semmi sem szab gátat a szerelem beteljesülésének. És mivel a kapcsolat a két részvevőről szól, ezért teljesen felesleges azzal foglalkozni, mit fognak szólni hozzá mások! Az igaz szerelemben (ha létezik) nem tökéletessé kell formálni a másikat, hanem a már benne meglévő értékeket kiemelni.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez