Az autópálya-matricát azért kellett felragasztás előtt bepiszkolni, de legalább egy pillanatra a farmernadrághoz érinteni, mert enélkül a beavatkozás nélkül soha nem vakartad le a szélvédőről.

Ott ezt szándékosan és tudatosan tettük, de van, amikor nem szándékosan és nem tudatosan, de ugyanezt a folyamatot éljük meg fordított sorrendben.

Az ember lelke ugyanis olyan, mint a matrica. Minél több szennyeződés ragad rá a párkapcsolatban, annál jobban elveszti a tapadókészségét. Ezeket a sérüléseket, negatív élményeket és csalódásokat már gyerekként elkezdjük magunkra ragasztani, amikor még nemcsak a lelkünk tiszta, de az „öntapadós papírunk” is makulátlan, így a legkisebb dolog is ellenállás nélkül tapad rá.

Később a félresikerült párkapcsolatok is felkerülnek a matricánkra, a gyakori partnercsere pedig egyenesen tapadásmentesíti azt. Ennek van még egy nem várt és plusz mellékhatása, mégpedig az, hogy az ember vissza is vesz a kapcsolatai teremtéséből, mert aki a repüléstől fél, az a zuhanástól fél. Aki pedig az elköteleződéstől fél, az a felelősségtől, és saját magától is. 

• férfiszemmel lélek stylemagazin férfiszempont

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!