Elveszítelek

Szavak és érzések között óriási a szakadék. Mondhatsz nekem bármit, ahogyan én is mondhatok bármit, ha nincs mögötte az érzés, akkor nem lesz több csupán, mint egy semmitmondó gondolat, melyeket betűkké formáltunk. Hol vannak az érzéseid?

Csak az arcodat nézem. Egyik pillanatban a szemeidet, a következőben pedig az ajkaidat lesem, és figyelem a szavakat, amiket formálsz. Hallom a hangodat, de mintha megállt volna a levegő körülöttünk, megszűntek a zajok, a világ egy egészen másik oldalán állunk. Ki vagy te? Kérdezem én úgy, hogy azt hittem ismerem a gondolataidat. Mégis távol érezlek. Hová tűnik mindaz, amiről azt hittem a szeretetedet képezi?

Görcsösen próbálok belekapaszkodni abba a halvány emlékbe, ami még megmaradt az érzésből, az általam valósnak vélt majdnem szerelemből. Úgy érzem, ha egy pillanatra megállítanám ezt a percet - amíg még itt vagy velem- elvesznék azonnal…

Elveszítelek - KERESD A NŐT - Lélekhangok - érzések, kapcsolat, lélekhangok, lifestyle, szerelem, szeretetnyelv,

Veled szemben nem érdekelnek a korlátok. A falakat lerombolom érted, ha kell. Mert minden akartam belőled, a hibáid lettek a gyengéim már. Akarom az utolsó mozdulatodat is, akarom a tested, akarom azt, ahogyan rám nézel, ahogyan veszekszel velem, ahogyan szeretkezel velem, akarom az egészet. Nevetségesen téged akarlak. Te vagy a legkülönlegesebb hiba a számomra. A forma, ami nem letisztult, ami itt-ott kopottas is talán. Legyőztél, betörtél és felemeltél. De tudod miért veszélyes ez? Mert innen lehet a legnagyobbat zuhanni.

Előttem állsz… érzem mégsem vagy itt. Utánam nyúlnál vajon, ha most zuhannék? Furcsa, nem? Miközben a világ kizár, a szívem téged mégis magába zár. „Te megérdemled a világ összes szeretetét.” Hányszor elmondtad nekem. Nem voltál hazugság, de az én igazságom sem. Csak egy illúzió a szívemben.

A szavakon túl vannak még érzések? Elmúlhat-e valami, amiről tudod, hogy mély volt? Vagy egyszerűen csak engedni kell, hogy az élet továbbmenjen? Valami magával vitt innen és eltűnsz most, érzem. Messze kerülsz, messze tőlem.

Az eszem azt mondja, "Engedd, had menjen!" De az érzéseim küzdenek és nyúlnak utánad még. Elcseszett, de igazi szerelem, ez lehetett volna a miénk...

További írások itt!

Instagram ITT

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Mounaji Barbi

Az írás, mint kifejezőeszköz mindig is jelen volt az életemben. A szenvedélyemmé vált, és ennek köszönhetően a lehető legtöbbet szeretnék átadni ebből másoknak.