Palik Júlia nemzetközi kapcsolatok szakértő, kiemelt kutatási területe a Szaúd-Arábiai Királyság, az iszlám és a biztonságpolitika közötti összefüggések vizsgálata. 2014-ben végzett a Corvinus Egyetemen summa cum laude minősítéssel. Jelenleg az Antall József Tudásközpontban dolgozik és publikál. Előadásában az iszlámról kialakult sztereotípiák és a valóság közötti különbségeket mutatja be szaúd-arábiai utazásai és tapasztalatai tükrében.

- Hogyan és miért kerültél kapcsolatba az iszlámmal és Szaúd-Arábiával, mikor kezdett el foglalkoztatni a téma?

- Az iszlámmal és a közel-keleti regionális tanulmányokkal 2009-ben az egyetem első évében kerültem közelebbi kapcsolatba. 2013-ban és 2014-ben pedig lehetőségem volt ellátogatni Szaúd-Arábiába, ahol testközelből megtapasztalhattam, hogy milyen egy az európaitól merőben eltérő kultúra a hétköznapokban.

- Milyen tapasztalataid voltak az utazásaid során? Nem volt benned, és a családodban félelem, hogy odautazol?

- Szaúd-Arábia a világ egyik legbiztonságosabb országa. Oda bejutni sem egyszerű, így aki már ott van, arra nagyon vigyáznak. A családom a legfőbb támaszom, így nem féltettek, hanem támogattak mindenben. Megtanultam, hogy olvasni lehet bármennyit, a valóság teljesen más. Hordtam abaját, beszélgettem helyiekkel, ettem strucc tojásból rántottát, a sivatagban futottam és megismertem egy teljesen más világot.

- Mit tartasz a legfontosabbnak kiemelni, az iszlámról kialakult sztereotípiák kapcsán?

- Az iszlám nem az erőszak vallása. Minden további sztereotípia innen ered, ezt el kell felejteni.

- Különösen a párizsi terrorcselekmények után gyakorlatilag mindenki vallás- és/vagy biztonságpolitikai szakértővé lépett elő, és sziklaszilárd elméletekkel és megoldási javaslatokkal állt elő. Te, akinek valóban ez a szakterülete, mit tartanál fontosnak a téma kapcsán tisztázni, és szerinted mi lehet a megoldás a kialakult helyzetre?

- Az én saját álláspontom az, hogy az az erőszakhullám, amit manapság tapasztalunk – legyen az akár Párizsban, akár Bejrútban - , nem új jelenség a világtörténelemben. A különbség annyi, hogy sokkal intenzívebben és több csatornán keresztül értesülünk róla. Köszönhetően az internetnek olyan, mintha mi is ott lennénk.

A terrorizmus és az iszlám nem azonos fogalmak, ennek hosszú távú tudatosítása pedig elsődlegesen a politika és az oktatás feladata. Irak, Szíria, vagy akár Jemen belpolitikai instabilitásához számos külső szereplő hozzájárult hatalmi vákuumot teremtve, amelyet a terrorista szervezetek effektíven és rendkívül gyors reagálással ki is használtak. A konfliktusok rendezéséhez szintén szükség van külső szereplők aktív és ellenőrzött részvételéhez. Jelenleg az elsődleges nemzetközi szintű feladat az Iszlám Állam elleni hatékony katonai stratégia kidolgozása. Csak ezután lehet a polgárháborúk sújtotta országok strukturális problémáit hosszú távon rendezni.

TEDxYouth@Budapest

• budapest business érdekességek konferencia rendezvények sikertippek ted tedxyouth

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!