Bizonyára Te is hallottál már a Social Media nevű szörnyről, aki az ágyad alatt őrzi minden álmod és elkísér a nap minden pillanatában.

Azt hiszem későn szólok, de jobb később, mint soha, Te is rabjává váltál ennek a csúnyán felépített börtönnek. Te is imádod azt, hogy az életed csupán egy kis szeletét, egy pillanatnyi állapotot örökíted meg, hiszen Te akkor vagy a „legjobb” formádban, mások nem láthatnak kevésbé tökéletesnek. Hogy is feltételezhettem ezt a hülyeséget... 

Nincs kép filter nélkül. Nincs szerelem és boldog párkapcsolat ezt tükröző képek nélkül. Hiszen ha szeret a képen, dobod is a Facere. Nincs hírnév több ezres likeok és követők nélkül. A legmocskosabb mégis csak az, hogy igenis vannak emberi kapcsolatok, érzelmek, őszinteség nélkül. 

Éppen ezért hordod Te is azt az álarcot minden egyes nap, ami mögé könnyebb bújni, mint magadat adni. Megfelelés és bizonyítási kényszert gyakorolsz saját magadra, mert ezt látod mindenhol. Azt gondolod, a többiek szebbek, sikeresebbek, boldogabbak és gazdagabbak, mint Te. Azonban el kell keserítselek, ha igazán boldog ember lennél a saját fokmérőd felé nyújtóznál, mintsem mások üres élete után sóvárognál nyálcsorgatva. Nem ismered, nem tudod honnan jött, ki is ő igazából, mit tett le arra a bizonyos asztalra. A válasz mégis olyan egyszerű, mint a kérdés: semmit. De még csak nem is ő hozta az asztalt. 

Majd ha magányosnak érzed magad, azonnal egy kattintással elindulsz a jókedv irányába, várva arra, hogy majd másokból meríthetsz boldogságot, megoldást a problémádra. Tévedsz, ha azt hiszed, hogy ezek az emberek letehetik helyetted a sorsod alapköveit. 

A szomorú igazság az, hogy Te tényleg azt hiszed, hogy több és jobb vagy, ha többet mutatsz, mint ami, ezzel beállva a sorba? Ne aggódj, lesznek majd akik értékelni fogják ezt és építkezni próbálnak majd belőled, nem tudván, hogy üres vagy. 

A verdád, ami gyorsan elsuhan mellettünk, majd beparkol a tilosba, nyilván neked mindent lehet. Jóképű vagy, téged akar az összes csaj majd, ha bevillan a Grey Goose az asztalodnál, de ha célba érsz, Téged nem érdekel mit kell hozzá tenned. Oly mindegy mennyiért adod el a lelked. Ezen ne múljon. Részegek vagytok, ki lenne a buli királya, ha nem te? Ideje látnia mindenkinek, hogy az életed fenékig tejfel. Az Arany Életbe képzeled magad, de ne kérdezzük tőled, hogy mennyi egy meg egy, hiszen válasz nélkül maradunk. A suliban is ezt hangoztattad, minek a matek, Te életművész leszel és kész.  Tetkós kéz kilógatva, nehogy ne lássuk mennyire forever young vagy és Te aztán nem félsz a fájdalomtól. Kicsapod a Rolexet, az sem baj, ha nem eredeti, a lányok úgyis megeszik majd ezt is, szerinted úgyis ez kell. 

• felszínes kapcsolatok közösségi média magamutogatás social media

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!