A magyar közvéleményben egy kevéssé ismert karakter igen jelentős szerepét láthatjuk egy olyan háborúban, amelyről a nyolcvanas években csak erősen cenzúrált híradásokból értesülhettünk. Figyelem, egy kiváló korrajzot láthatunk, ha megnézzük Charlie Wilson háborúját.

Nevezett úriember a nyolcvanas években demokrata párti képviselő volt az amerikai törvényhozásban. A texasi második választókerület képviselőjeként látszólag nem rendelkezett komoly politikai befolyással, ugyanakkor a Külügyi Bizottság tagjaként mégiscsak tevékeny részese lehetett az amerikai külpolitika formálásában. 1979-ben a Szovjetunió hivatkozva a két ország közötti |barátsági szerződésre| bevonult az igen instabil, és rendkívül széttagolt országba. A |Szovjetunió Vietnámjaként| elhíresült háború igen fontos állomása annak, hogy a szocialista rendszer végérvényesen kifáradjon, és végül összeomoljon. Az amerikai külpolitika természetesen azonnal segítséget nyújtott az afgán ellenállóknak, hiszen ha a szovjetek stabilizálják a helyzetüket az országban, azzal csak karnyújtásnyira kerülnek a Perzsa-Öbölhöz. A film nem a háborút, hanem a háttérben folyó alkudozásokat, politikai játszmákat mutatja be, a már említett Charlie Wilson, a gyönyörű és befolyásos konzervatív személyiség, Joanne Herring, illetve a CIA embere, Gust Avrakotos szemszögéből. Rendkívül jól kidolgozott karakterek, remek forgatóköny jellemzi a filmet. A karakterek jelleme finoman szólva sem emlékeztetnek arra, hogy ők állnak az |erő jó oldalán|. Charlie Wilson egy szerethető, de nem túlságosan bonyolult személyiség, akinek legfőbb problémája, hogy este milyen nőt vigyen az ágyába, Joanne Herringet pedig leginkább befolyásának növelése érdekelte. Gust Avrakotos a film egyik legérdekesebb karaktere, akinek stílusán lenne még mit csiszolni. Tehát az iszákos képviselő, a lobbista, párdon mecénás szépségkirálynő, és a kissé ideggyenge titkosügynök hármasa alaposan hazavágja a szovjet hadigépezetet. Aki érzi a gúnyt szavainból, az megdicsérheti magát. Folytatva a történelem órát, azt kell mondanunk, hogy a történelmi folyamatokat természetesen nem három ember dönti el. Az afganisztáni háborút nem Charlie Wilson nyerte meg, de való igaz, hogy tevékeny része volt annak alakulásában. Amerika felfegyverezte a mudzsahedeket, hogy fél emberöltővel később a saját fegyvereivel nézzen szembe ebben a sokat szenvedett országban. Bevezetőnkben korrajznak tituláltuk a filmet. Korrajz, de nemcsak a háború miatt. Az Egyesült Államok működésébe nyerhetünk bepillantást, a törvényhozásba, a CIA működésébe és a lobbizásba. Tom Hanks és Julia Roberts ismét bebizonyította, hogy miért világsztárok, Avrakotost alakító Philip Seymour Hoffman pedig azt, hogy nemcsak a színházban nyújt maradandót.

:

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!