Az első vízipipákat kókuszdió héjából készítették Indiában. Természetesen azóta sokat változott és különösen népszerűvé vált a Közel-Keleten. Az arab világban szinte elképzelhetetlen nélküle az élet. A Nargile a XVII századi Törökországban volt, akkoriba szigorú szabályok alakultak ki használatával kapcsolatban.

Nem minden dohány alkalmas vízipipázásra, egyedül a kifejezetten erős, sötét színű iráni dohány. Ezt első lépésben többször átöblítik vízben, hogy veszítsen erejéből, majd datolya lével itatják át. Az igényesebb dohányokat végül gyümölccsel ízesítik. Az ínyencek ezt azzal fokozzák, hogy friss gyümölcsdarabokkal tesznek a víztartályba, még ízletesebbé téve a füstöt.


A sheesha használatának saját etiquettje sok mindenre kitér, például kifejezett sértésként fogható fel, ha valaki a másik által szívott pipa izzó széndarabjáról gyújtja meg cigarettáját. Úgy gondolják, ez megzavarja az izzás ritmusát. A 19-20 században kifejezetten népszerűvé vált az európai elit nők körében.


Fontos eszközévé vált az ötórai teázásnak és egyéb intellektuális összejöveteleknek. Napjainkban ugyan a cigarettázás népszerűsége és egyszerűsége enyhén csökkentette a sheesha használatát, de aki valóban tudja értékelni a vízipipázás adta örömöket, az sosem cserélné le.


Mennyire káros a vizipipa?
Mi a különbség a vízipipa és a cigaretta között?

A vízipipa tetején körülbelül 600 fokon izzik a faszén. Ez azonos azzal a hőmérséklettel, ami a cigaretta szívásakor jelen van. Mégis, mi a különbség a kettő között?

A cigaretta dohány száraz, és a papírral együtt azonnal hamuvá ég a 600-800 fokon. Ezen a hőmérsékleten jönnek létre a rákkeltő anyagok, melyeket ilyen forró állapotban a szájba majd tüdőbe szívnak a dohányosok.

A vízipipában nem égetjük hamuvá a nedves dohányt, hanem forró levegőt áramoltatunk át rajta. A levegő az izzó faszén mellett hevül fel, de mire elér a dohányhoz, lehűl 200 -400 fokosra. Nem tudnak a rákkeltő anyagok kiválni a dohányból, amikor a füstje átáramlik a pipa testén és a szívócsövön, ahol egy része lerakódik. Ez a füst út közben átáramlik és lehül a vízben, ahol szintúgy lerakódik némi anyag.

A vízipipa füstje hideg, így a gégerák nem valószínű. A hosszú csőrendszerben és vízben megszűrődik, így a káros anyagok lerakódnak, nem jutnak a tüdőbe.

Kátrány és nikotin

Mivel a vízipipában nem ég papír, így kátrány sem keletkezik. Hogyha megnézed a csomagolását, rá van írva: „Tar 0.0%” (tar=kátrány)

A nikotin tartalom kicsit érdekesebb dolog. Egyes dohányokon 0.5%, míg másokon 0.05% van feltüntetve. Mindkettő olyan érték (tömésenként 10gramm dohánnyal számolva), amitől nikotinmérgezést kapna a vízipipázó.

Tény: senki nem lett eddig vízipipa függő, és a vízipipázó dohányosok nikotin éhsége nem enyhül a vízipipától. Gyakori, hogy pipázás közben rágyújtanak egy szál cigire.

A vizipipázás - a számos felsorolt pozitív(abb) jellemző ellenére azonban továbbra is dohányzásnak minősül, s mint ilyen káros az egészségre.

• érdekesség történet vizipipa

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!